A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)
A növények eltérő magyar elnevezését indokolhatnánk azzal, hogy Diószegi és Fazekas a Magyar Füvészkönyv előmunkálatai során nyomtatott szövegű Jelentés és Toldalékban közreadták a növények nemi neveit latinul-magyarul azért, hogy aki helyesebb magyar nevet tud, közölje velük. 2 '' 4 Julow Viktor kimutatta, hogy a beérkezett javaslatoknak okvetlenül része van abban, „hogy az előzetes jegyzék és a Füvészkönyv genus-elnevezései között igen sok az eltérés." A felvetett kérdés szempontjából azonban figyelemre méltó a Jelentésbon közölt alábbi hat nemi név: tzinadonia pipats kajszirom száltső himaja antemis Ezek helyett a Füvészkönyv - sorrendben - a következőket használja: góditz hérits estike toronszál tátorján montika Földi az összeállításban ugyanígy határozta meg ennek a hat növénynek a magyar nemi nevét. Ez amellett szól, hogy ezeket a Földi által használt, majd általuk is helyesnek tartott nemi neveket a Füvészkönyv szerzői a Jelentés közreadásakor nem ismerték. A Füvészkönyvbe fel nem vett 21 növényfajta lelőhelyét Földi pontosan feltüntette éppúgy, mint a jelentésében felsorolt összes többiét. Latin faji elnevezésük - a Poa íerruginea, punctata, brizoid.es és Plantago squarrosa kivételével - benne van Linné: Systema Plantarum-ának 1779-1780-as Frankfurt am Main-i kiadásában. De az ebben a kiadásban nem található fenti faji nevek az 1797-ben Göttingenben megjelent Linné: Systema Vegetabilium-ában fel vannak véve, tehát ezek is Linnétől származnak és nem Földi önkényes elnevezései. Miért hagyták ki ezeket, a hajdúvárosok területén valóságban megvolt fajtákat a Füvészkönyv szerzői annak ellenére, hogy „a két Magyar Hazában találtatható növények" összeszedését tűzték célul? Nyilván azért, mert a Füvészkönyv megírásakor nem ismerték Földi összeállítását s növénytani jegyzeteit, azokat tehát nem is értékesíthették. Egyébként az előszóban részletesen felsorolták az alapul vett forrásmunkákat. Ha Földi jegyzeteit is felhasználták volna, halott barátjuk iránti őszinte szeretetük és nagyrabecsülésük miatt ezt nem hallgatták volna el. Az viszont bizonyos, hogy Földi 1795. évi jelentésének a hajdúkerületi levéltárban őrzött másolatához Diószegi később hozzájutott. Ezt 1813-ban megjelent Orvosi Füvészkönyv-énék különösen három növény gyakorlati hasznára vonatkozó leírása támasztja alá. 244 Julow Viktor-. Bepillantás a Magyar Füvészkönyv műhelyébe. Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964. (Szerk.: Béres András Debrecen, 1965) 397. és köv. 723
