A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

sal. Curculio nucum, dió zsuzsok helyett mogyoró zsuzsok, Tabanus bovinus, vaklégy pötsik helyett barom pötsik és Acarus Americanus, skarlát helyett Асаtus coccineus, skarlát atka elnevezést használt. A gözüről - Az állatok országá-Ъап is olvasható részletes leírást adott, de jelentésében felsorolta az ezzel kapcsolatos népi szólásokat is: ,,gözühordás, alszik mint a gözü, büdös mint a gözü", noha nem büdös - jegyezte meg, ezért helyesebb az a szintén használatos mondás, hogy „büdös mint a görény". A helytartótanácsnak azt is tudomására adta, hogy az „állatkát" hasonló részletes leírással elküldte Jenába a Természettudományi Társaságnak, amelynek egyébként ekkor már tagja volt. 1798. október 31-i jelentésében ásványokról és növényekről nem volt ujabb megjegyzése, mert a ritkábban előforduló növényeket rendszertani rendben korábbi felterjesztéseiben már „bővebben kifejtette." „Ellenben az állatok országában . . . évenként új egyedek mutatkoznak", ezért az emlősök, madarak, halak és rovarok közül újabb 32-őt határozott meg. Ezek könyvében is megtalálhatók az Ichneumon luctatorium, (babos fürkész) és Vespa gallica (czinger) kivételével. 1798 októberében Az állatok országa „már csak a nyomtatás szerencsésebb sorsát várta." De a nyomtatás még jó ideig váratott magára. Közel két év múlva, 1800. augusztus elején kapta meg Weber Simon Pétertől „az ő sajtója alatt sinlődő História Naturalis. . . tíz árkusait" - írta 1800. augusztus 13-án Sárvári Pál debreceni kollégiumi professzornak. „Által íutván . . . mindezeket . . . nagyjából és kijegyezvén tetemesebb hibáit: ímé elküldöm kevés napokra Tiszt. Proí. Uramnak, hogy ha tetszik, ha ideje van és gyönyörködik benne: lássa meg, esmérje meg, ítélje meg, abuno disce omnes, tegyen hozzávetést a következő több részeire, lássa meg miben van és meddig ment a nyomtatás sat. Mi a íormata? stb. Erraták akadnak: de melyik német prézsben nem? Ha nem tetszik: küldje vissza Tiszt. Proí. Uram . . ,"

241 A pozsonyi nyomdász azzal biztatta, hogy a nyomtatással a következő őszi vásárra elkészül. Sárvári Pál augusztus 19-én válaszolt: „Nagy megelégedésem van az egész munkában, de nem is tudom eléggé becsülni az Úrnak fáradhatatlan igyekezetét és az állatok neveiben rész szerént gazdag gyűjteményét, rész szerént magától csinált rövid jól hangzó és precis neveit, ahol nyelvünkben kész nevek is voltak."

2i2 (Kiemelések az eredetiben.) A munkára csak néhány jelentéktelen megjegyzést tett s arról biztosította Földit, hogy ha a könyv megjelenik, ajánlani fogja tanítványainak. A mű 1801 őszén hagyta el a nyomdát. A sors még attól is megfosztotta íróját, hogy meglássa fáradtságának gyümölcsét. Gombocz Endre botanikus szerint Földi kéziratban maradt növénytani jegyzeteit Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály „értékesítette" a Magyar Fűvészkönyvben.

243 Ezt az álláspontját azonban semmivel sem bizonyította. Diószegi és Fazekas a Füvészkönyv megírását csak Földi halála után határozta el, életében tehát növénytani jegyzetei nem kerülhettek hozzájuk. Arra, bogy 1801 után sikerült volna megszerezniük a jegyzeteket, a Füvészkönyv „előljáró beszéd"'-ében, de kortársi feljegyzésben sincs adat. Közismert, hogy 1803 tavaszán az özvegy még pénzért sem adta ki férje kéziratait Csokonai241 Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentációs Gyűjtemény. XXXVII. S. jelzet alatt, Sárvári Pál levelezése 1785-1846. 242 Uo. A levélnek csak Sárvári Pál kezétől származó fogalmazványa van meg. 243 Gombocz Endre: A magyar botanika története. (Budapest, 1936), 372. 717