A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

rationem datorum iam antelatorum Attestatorum, et genuinae conduit - listae Stephan! Fányi. És. . . hogy még ezen gyűlés actáival együtt íelmehessenek" a helytartótanácshoz. A látleletről kíméletlen aprólékossággal írta meg véleményét: ,,Azon Dallosnéról adott Visum repertum Peccat et defectu et excessu. Hijános ez t. i. abban, hogy nincs teltévé, hány esztendős forma személy? az előtt egésséges-é? és miképpen, vagy mi (eszköz) által okozott seb volt az? satb. Nincs feltéve, hogy egy bohókás, vagy eszelős asszony, önnön maga hasának vivén a kést, úgy tett azon köldökön alól egy erőtelen hasítást satb. valamint az esztendő szám is sehol feltéve nincsen satb. De bezzeg bővebben kapjuk azon Visum repertumban az excessusokat, melyek rész szerént tudatlanságát, rész szerént csalárdságát s hitele vesztését, rész szerént kevély, kérkedő maga mutogatását, mint természeti tulajdon címereit mutatják Fányi Istvánnak. Ilyenek a) Mindjárt a felülírás, vagy kezdet: »Visum repert. Vulnera abdominalis et gastrophia seu sutura abdominalis«. Ez azonkívül, hogy ostoba, arra való is egyszersmind, hogy mások bámulják, hogy ő mely sok terminusokat tud, holott úgy látszik, hogy értelem nélkül szedi s fűzi azokat összve, valamely könyvből. b) Kijővén az, még pedig előttem, a tulajdon maga szája vallása szerént is Fányi Istvánnak, hogy azon seb csupán csak az úgy nevezett közönséges takarókat (Insegumenta communia) sértette meg, nem metszette pedig által a hashártyát (Peritonaeum) aminthogy éppen semmi legkisebb bél is, vagy más belső rész ki nem omlott: ezen gyógyítható sebnek, melyet a kimenetel is annak lenni megmutatott; az egész visum repertumon által oly szerfelett és rendkívül való nagyítása, - a részeknek oly összezavarása satb. - rész szerént tudatlanság, — rész szerént szemtelen csábítás hogy a szenvedőn annyival többet húzhasson-, amint hogy ezt is úgy meghúzta, hogy egy szőlejét kénteleníttetett eladni a szegény asszony, - rész szerént kérkedés, hogy о azt mutathassa, hogy minémü nagy sebeket is meggyógyít! - Alig egy tenyérnyi sebet egy bakarasznyinak és két ujnyinak írni! »melyben olyan kérő, vagy tépés kelletett, mint egy garasos cipó.« De kérővel (turunda) kellett é gyógyítani ezt az új metszést? és micsoda seb az, melybe olyan kérő jár, mint a mi földünkön egy garasos cipó? ez igen olyan forma, mint egy középszerű emberfő. - De egy oly metszést, mely csupán csak a felső közönséges takarókat sérti meg, semmi rész ki nem omlik, így írni le: »azon vágással az ottan fekvő élő ereket és a diaphragmát is keresztül vágván, a köldök zsinór és a tojás fészkek hasonlóan meghatározhatatlan vérhassal (folyással) satb.« Hát melyik a holt és nem élő ér? melyik ott ellenben a veszedelmes Életér? (artéria). Mit keres a diaphragma az regio umbi calison, (umbicalison) az az a köldökön alól az ágyékon? Hol itt a köldökzsinór, ha terhes nem volt? hát a tojásfészkek? avagy ha a vágás oda behatna, gyógyítható seb volna e s nem egyszerre halál? - Vagy micsoda részeknek kellene addig keresztül vágódni? satb. Mindezek őreá nézve oly részek, mint aki hallotta, hogy harangoznak, de nem tudja hol? - De akár tudatlanság ez ő benne, - akár csábítás, és érdemének nagyítása, szokott dolga lévén ez őneki: ez mindenképpen egy pessimae, sőt nullius fidei visum repertum, és mindenképpen méltán elégséges arra, hogy a publicum az ő hitelére magát ne bízzál! c) Az alólírás ez volna, ha ki volna írva: »medicae facultatis magister chirurgiae«. Ez ismét az ő illendő titulusával meg nem elégedését s abban mutogatni szokott kérkedékenységét mutatja, aki még most sem átalja magát előttem is regiments ober chirurgusnak nevezni satb. Egy szóval: ítéltessék meg őtet az ő kezeinek munkái!!"

221 (Kiemelések az eredetiben.) 221 Uc. 709