A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

meggondoljuk, hogy kivált nyárban az egésséget is a jó tiszta ital tartja fenn, annak megromlását is gyakorta az egésségtelen s tisztátalan italok okozzák, ualósággal a tisztaság és az egésségre vigyázás javasolja, hogy ezek ellen illendő tilalom tétessék" m A tiszta ivóvíz közegészségügyi jelentőségének ez a tömör megfogalmazása határozott és szigorú intézkedésre késztette a közgyűlést. Elrendelték, hogy „minden nemes városon . . . senkinek az ivókutakon barmaikat itatni teljességgel szabad nem lészen és aki ellene cselekedne, a közrendűek 20 pálcákkal, a gazdák pedig pénzbeli büntetéssel és arestommal büntettessenek." De nem elégedtek meg a tilalom kiadásával és az ellene vétőkre kiszabandó büntetés mértékének megállapításával, hanem előírták a kutak karbantartását is, mivel azok különösen nyáron hamar megférgesedtek és a sok meregetéssel a vizet egyébként is felzavarták. Kötelezték a városok tanácsait, hogy évenként rendeljenek ki olyan hozzáértő embert, aki nyáron havonta, a többi évszakban pedig legalább két havonként a kutak vizét kimereti, a kutakat megkotratja és felelősségre vonás terhe alatt felügyel azok állandó jó állapotára. A fizikust pedig felkérték, hogy az ivóvizek minőségét a jövőben is ellenőrizze.

205 1796-ban Auer János debreceni kereskedő Winterl Jakab pesti egyetemi vegytan tanárhoz bormintát vitt és tanúsítványt kért a bor jóságáról és ártalmatlanságáról. Winterl a borban nagy mennyiségű ólomcukrot talált s mivel az országban igen elterjedt a borhamisításnak ez a módja, javaslatára a helytartótanács a megyei fizikusokat kötelezte az édesízú borok vizsgálatára. Ennek alapján rendelte el a közgyűlés 1797. február 1-én, hogy a fizikus a kerületben a gyanús borokat vizsgálja meg s ha mérgezettet talál, azonnal koboztassa el és tegyen jelentést. Ettől kezdve a borokra való felügyelet is Földi hivatali kötelességéhez tartozott."

1

"' A kuruzslók a beteg gyógyítására mind gyakrabban javasolták és alkalmazták is a káros hatású cinóber (cinnabarit) füstölést. A helytartótanács még 1784-ben elrendelte, hogy a megyei hatóságok ezt akadályozzák meg. Az intézkedésnek azonban nem sok foganatja volt, mert a nép ragaszkodott a megrögzött szokásokhoz, az ártalmas szerhez könnyen hozzá is juthatott. 1786ban a kerületi chirurgus a szoboszlói boltban 2 1/2 lat mennyiségű cinobriumot kobozott el, de a tilalom ellenére csak árusították. Évekkel később Földi jó néhány jelentésében említette a cinóber füstölést. Ezért a közgyűlés 1799. január 21-én arra kérte, vizsgálja meg a városok boltjait, hogy található-e azokban füstölésre való cinóbrium, egérkő, maszlag és más tiltott mérges szer. Földi két nap alatt mind a hat városban végigjárta a boltokat és már január 23-án meg is írta jelentését: a nánási boltokban három, a szoboszlóiban pedig egy skatulya cinobriumot foglalt le és lepecsételve átadta a nánási, illetve szoboszlói tanácsnak. A kerület többi városában ekkor tiltott mérget nem talált.

207 A járványoktól való félelem késztette 1777-ben Mária Teréziát arra, hogy a temetők helyét és a temetés rendjét szabályozza. Elrendelte, hogy a temetők a városon kívül legyenek, jól elkerítve, hogy a marhák ott ne legelhessenek. A temetéseket minél kevesebb költséggel kellett végezni, ezért a halotti torokat megtiltotta. A halottakat haláluk pillanatától számított 48 óránál hamarább 204 Uo. 1796. Fasc. 4. №58. 205 Közgy. jkv. 13. kötet. 1796. Kisasszony hó 2., 52. 206 Uo. 1797. Böjt előhó 1., 44. 207 Közgy. ir. 1799. Fasc. 1. №58. 702