A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

képzelődései vitték mind arra, hogy a maga nyavalyája okának lenni a bepanaszolt személyt állította, mind pedig arra, hogy a hiában való képzelödésekben és emésztő gondolatokba naponként tovább-tovább menvén, utoljára magán kívül légyen, sőt, hogy magát meg is ölte." (Kiemelések az eredetiben.) A városban híre ment a Butzi Mária elleni vizsgálatnak s igen sok asszony megjelent Földinél - olvassuk jelentésében. „Ezek közül némelyik azon panaszkodott, hogy Butzi Mária az ő kisgyermekét a csecstől elkötötte, némelyik azon, hogy a tehenének a tejét is elvette, más ismét azon, hogy a legjámborabb tehenét úgy megrontotta, hogy darab ideig íelé sem lehetett menni. Más ismét azon, hogy a tehenének a tejét vérré változtatta. Mely vélekedéseknek híjába való, sőt balgatag voltát a panaszolkodóknak megmutogatván, megkérdeztük tőlük, hogy micsoda fundamentumon gyanakodnának Butzi Máriára? Fenyegette-e őket valaha, vagy valami csábításokkal ijjesztgette-e? Mindnyájan azt telelték, hogy őket soha nem lényegétté, sem nem csábította, hanem mint ahogy közönséges vélekedés az Vpértsen, hogy Butzi Mária tudákos aszszony, ők csak azért gyanakodtak reá." A vizsgálat eredményeként Földi határozott véleményt adott: semmi alapja nincs a Butzi Mária elleni panaszoknak, ezért még csak dorgálást (reprehensio) sem érdemel. De nem elégedett meg csupán ennek jelentésével, hanem a babona leküzdésére javaslatot is tett: „Minthogy Vpérts városában csak nem az egész köznépnek a íeje teli van boszorkányokról és az öreg asszonyok tudákosságáról való bal vélekedéssel, mely a mai megvilágosodott időben egyenesen a vastag tudatlanságnak és hibás nevelésnek a szüleménye . . . azért igen szükséges volna az eíéle hibás tévelygésbe lévőket a közönséges tanítások és prédikációk által megvilágosítani és tévelygéseikből jobb útra vezetni."'

201 A javaslatnak megfelelően a közgyűlés a vámospércsi tanács útján közölte Földi megállapításait a pappal és kérte, hogy templomi prédikációiban igyekezzék a tanulatlan népet felvilágosítani.

202 Közegészségügyi munkája A hajdúvárosokban az utcák tisztántartására a nép nem nagy gondot fordított. Amikor Földi elfoglalta állását, a kerület főkapitánya tájékoztatta őt az e téren uralkodó állapotokról és kérte, hogy körútjai során figyeljen a közegészséget veszélyeztető jelenségekre is. Ez egyébként a Generale Normativum in re sanitatis szerint kötelessége volt a fizikusoknak. Földi 1792 áprilisában Böszörményben az utcán három döglött ebet látott. „Amint minden tisztátalanság, úgy a városokból ki nem takarított eíéle dögöknek is a lakosok egésségekbe, a levegő ég által igen nagy befolyások vagyon"'

m - jelentette és kérte, hogy a közgyűlés szigorúan tiltsa meg az ilyen rendetlenséget. 1796 júliusában megvizsgálta a városokban a kutak ivóvizét. Szoboszlón sok apró férget talált a vízben, ezért a kutak tisztítását javasolta. „Máshol is szokás a városokban, - állapította meg - hogy vigyázatlan emberek az ivókutakból lovaik számára, melyek között sokszor kehesek is vágynak, bográcsokkal vagy vasfazekokkal szokták merni a vizet. Lovaikat azokból itatván, melyeknek elnyálazása után ugyanaz a bogrács ismét a vízbe meríttetik, mely által sok undok nyál marad a kutakban és az emberek italával közöltetik. Ha 201 Közgy. ir. 1797. Fasc. 4. №8. 202 Közgy. jkv. 13 kötet. 1797. Kisasszony hó 7., 15. 203 Közgy. ir. 1792. Fasc. 11. №37. 701