A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

találtatott. Ez pedig az idétlenül szülöttekben, s anyjok méhében megholtakban kinyúlva lenni nem szokott. A köldök sinór mintegy egy arasznyira volt meghagyva, annak végén pedig kettős hurok, avagy csomó kötve, mely kötés, minthogy véríolyás ellen való: a holt gyermeken, kinek vére nem toly, szükségtelen. Többre a vizsgálás nem mehetett

1

^ - jegyezte meg szerényen. (Kiemelés az eredetiben.) A közgyűlésnek „többre" nem is volt szüksége, hiszen a rendes időre élve születést és az erőszakkal okozott halált Földi megnyugtatóan megállapította s ezzel eleget tett szakértői kötelességének. Orvosszakértői munkája nem korlátozódott csupán a törvényszéki boncolásokra, más természetű bűncselekmények miatt indított ügyekben is gyakran kellett szakvéleményt adnia. 1794. február 25-én olyan bejelentés érkezett Dorogon a város hadnagyához, hogy Korondán Mihály özvegye hajnalban „valamely darab húst" szült. A hadnagynak gyanús volt az eset, ezért még aznap értesítette Földit, aki a következő napon elment Dorogra. A kirendelt két senator és a másodjegyző jelenlétében két városi bába közreműködésével megvizsgálta az ágyban fekvő asszonyt. Megállapította, hogy a méh hüvely „éppen olyan, mint szülés után lenni szokott, úgymint tágas.. . lágy... és a méh szája kinyílt... A méh még a maga természeti kicsiségére öszve nem húzódott.. . minthogy annak még elégséges ideje arra nem is volt, hanem nagyobb formában és minthogy a személy magát teljességgel kímélni nem is láttatott, dagadt formában találtatott, mely kívülről is a tapogatás által megtetszett." A gyermekágyi vérfolyás nyoma látszott az asszony ingén, az ágya alatt pedig „igen nagy bővséggel. .. szemléltetett." Mivel a vizsgálat a szülést követő napon esett, „a tej megjövésének pedig rendes ideje a 3-ik avagy 4-ik nap: tehát még csak kevés mértékben és csak ... a bal emlője adott tejet a nyomásra." Mivel a házasságon kívüli nemi viszonyt a közgyűlés kellő szigorral üldözte, az özvegy és a hozzátartozók mindenképpen azt akarták elhitetni, hogy nem gyermek szülés történt s a maguk állításának igazolására megmutatták a méhlepényt és a köldökzsinórt. Bár Földi előtt a leletek alapján nem volt kétséges a szülés, de bizonyítékul a bábákkal előhozatta egy azon a napon világra jött csecsemő méhlepényét. Erről a következőket írta: „A legbizonyítóbb jel az önnön magától és hozzátartozóitól előadatott elszült gyermek mássá és az azzal együtt járó köldökkötél, amely volt az a darab hús, melyet a nevezett személy maga mentségére előadott, hogy ő azt szülte, melyet nagyobb bizonyságnak okáért a jelenlévő kirendelt Urak előtt és a gyanú alatt lévő személy előtt most a bábáktól előhozatott azon napon szült gyermek mássához hasonlítottunk, mely két mássá és köldök sinór egymáshoz oly hasonlóknak találtattak, mint tojás a tojáshoz, csupán csak hogy egyik metszve, a másik szakasztva láttatott, amely gyermek mássá és köldökkötél pedig soha gyermek nélkül nem születtethetik." Ilyen alapos és meggyőző vizsgálat után állapította meg, hogy „mind ezen jelek és kiváltképpen a köldökkötél és mássá csalhatatlanul arra mutatnák, hogy ezen személynek nem valamely formátlan darab húst, hanem valóságos magzatot szülni kelletett."

189 E szakvélemény alapján megindított nyomozás során kihallgattak 13 tanút, akik azonban egy kivételével az asszony havi vérzésének elmaradásáról tudtak csak vallomást tenni, egy tanú pedig a saját magán tapasztalt nőgyógyászati rendellenességről adott számot. A közgyűlés szükségesnek látta, hogy a nyomozati vallomásokban előadottakra is kikérje Földi véleményét. Erre a szülés után közel két és félév múlva került sor, mert a közigazgatási ügyek tárgyalása mindig megelőzte a perekét s emiatt a bűnügyek elintézése igen sokszor évekbe telt. Földi 1796. június 27-én kelt véleményében rámutatott, hogy a tanúk „az asszonyi hónapok megrekedésének és felakadásának... fájdalmait, súlyosságát elég bőven előadják... a szülést követő történetekről avagy jelekről, a szülés mássárról, a köldökkötélről sat. semmit nem szálának. A 3-ik tanúnak a magán tapasztalt történetei okozódhatták azon rendkívülváló terektől, mely deákul Molának, magyarul Üszög gyermeknek mondatik, de amely 188 Uo. 1799. Fase. YY. №3. 189 Uo. 1797. Fase. UU. №2. 697