A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

beleket épeknek és egészségeseknek találtuk, de a bal vese szinte úgy véresnek, rom' lottnak és roncsolódottnak találtatott.""

5 „A mellynek üregében - írta 1792. június 27-i látleletében - ezeket találtuk: a tüdő sokkal romlottabb és kékesebb színű volt, mint az a rendes és természeti halálban minemű szokott lenni. Sőt a tüdő egészben íenésedést mutatott, a szív mindazonáltal ép volt. A hasnak üregében, a gyomor közepe táján, annak felső részén egy három ujjnyi hosszúságú és egy ujjnyi szélességű szakadás látszott, melyet csak egy legalsó és legbelső vékony hártyácska tartott, hogy által nem szakadt. E miatt a gyomor tüzes gyulladásban és fenésedésben volt, és ezen szakadáson sok sárvíz omlott mind a mellynek, mind a hasnak üregébe. A máj ép volt, a lép pedig dagadt és íelíúvódott. A belek mind rút sárvízben úszni láttattak, és mint azok a szem elébe estek, nem csak a cseplesz háj megrongyolva volt, hanem a beleknek íelső hártyájok is egészlen megroncsolva, diribre darabra szakadozva és íenésedve voltak, mely is külső tapodást, vagy erőszakkal váló tépést mutatott. A víz hólyag és egyéb részek épek voltának." i7e Egy másik, 1792. november 4-i bonc jegyzőkönyve szerint „a koponya és az agyvelőt beborító vastag hártya között sok kiömlött vér találtatott. Az agyvelőnek két íelső gyomraiban sok véres víz és aludt vér találtatott. A kis agyot a nagytól elválasztó hártya is oly sérelmet szenvedett, szinte a jobb részen esett ütés alatt, hogy azon a vér felfelé szivárgott. Az agyvelőnek több részei épen táláltattanák.""

1 (Kiemelés az eredetiben.) Már említettem azt a bonc jegyzőkönyvet, amely szerint a külső vizsgálatkor csákánnyal vagy fejes bottal a fejtetőn okozott egyetlen nyílt sebet talált. De mily pontosan és szemléletesen írta le a belső vizsgálatot: „A bőr alatt: A bőrt a koponyáról lehúzván, már itt két ütés tűnt egyszerre szemünkbe. Az első ama főtetőn való, mely a bőr alatt egy kerek circulusu vérkiömlést mutatott. A második, melynek kívül semmi jele nem látszott, a jobb vakszemen esett, mely azt, már itt vastagabb vérkiömléssel egészen elborította. Már ekkor kívülről is mind a két ütés helyén láttattak csontrepedések. A fő tetőn t. i. mintegy 4 hüvelyknyi, de a jobb íültövön a csontnak vastagsága miatt, kisebb. Belőlről: Felbontatván a koponya, belőlről ezek találtatták: a. Az első és felső ütés alatt majd semmi kiömlött vér nem volt és ott az agyvelő szinte épnek találtatott. De b. A jobb vakszemen találtatott öszve gyűlve mintegy 6 Lótnyi aludt vér, mely az agyvelőt egy tenyérnyire benyomta, c. A jobb íültövön belől tetszett meg leginkább a csonthasadás, mert annak a legvastagabb részén, hol a Hallás Érzőszerei lekúsznék, egy centrális pontból négy ágra ment ki a repedés, rész szerént egy, rész szerént másfél hüvelyknyire. d. Az agyvelő gyomrai közül is, valamivel véresebbek voltak a jobb felől, mint a bál felől valók.""

8 (Kiemelések az eredetiben.) Van olyan látlelete, amelyben a koponyán talált sérülés alakjának, helyének és méretének pontos meghatározása mellett a hasadást le is rajzolta.

179 d) A külső és belső vizsgálat adatai alapján, azok összegezéseként adta meg a halál okára vonatkozó szakvéleményét: „Mind ezen sok vérkiömlés, és a koponya legbelső részeinek oly sérelmes hasadozásai s törései nyilván mutatják ezen ütéseknek igen súlyos és halálos voltokat és ezen halálnak ezek által lett erőszakos okoztatását."

m „Ezen ember a két ütések által megszédíttetuén, halála fojtogatással segíttetett, mely kettő hirtelen guta ütést okozott."

191 Ha a koponyán két ütés volt, véleményében azt is megírta, hogy melyik volt a halálos -.„... az első (№2) esett ütés halálos nem lett volna, semmi sérelme az agyvelőnek nem lévén, hanem ez gyógyítható lett volna. - De a második elkerülhetetlenül halálos volt, mivel ott, kívülről, semmi orvosló, sem 175 Uo. 1794. Fase. RR. №32. 176 Uo. 1792. Fase. UU. №14. 177 Uo. 1793. Fase. QQ. №22. 178 Uo. 1798. Fasc. XX. №6. 179 Uo. 1796. Fase. TT. №4. 180 Uo. 1793. Fasc. 00. №10. 181 Uo. 1793. Fasc. QQ. №22. 695