A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

ven teljesítsék. Elgondolható, hogy a három képzetlen borbély és azok a bábák, aki­ket a papok tanítottak mesterségükre, milyen színvonalú segítséget tudtak nyújtani a hozzájuk fordulóknak. Még egy negyedszázaddal később is, a városokban működő 17 bába közül csu­pán egynek volt orvos (Csapó József debreceni fizikus) előtt tett vizsgája. Gyógyszertár a kerület egyetlen városában sem volt s ezt a jelentés azzal magya­rázta, hogy patikaház megépítése olyan nagy költségbe kerülne, amelyet fedezni nem képesek. Az első gyógyszertár létesítésére csak a XIX. század elején került sor. Ezt a siralmas helyzetet azonban a közgyűlés derűlátóan ítélte meg s még csak hajlandóságot sem mutatott, hogy változtasson rajta: „Ha lakosaink közül némelyek­nek betegségek történnék, közel lévén Grémiumunkhoz egyfelől Debreczen, másfelől Tokally Városok, a hol ott mind Doctorok, mind Patika házak találtattnak, akiknek módjok vagyon benne, szoktak recursalni, némelyek pedig csak házi szokott orvossá­gokkal, vagy esméretes füvekkel enyhíteni szokták sérelmeiket." 118 A városok lakossá­gának döntő többsége azonban képtelen volt arra, hogy betegség esetén akár Debre­cenbe, akár Tokajba menjen, orvosi segítséget tehát nem vehetett igénybe. Az ismételten kiadott rendelkezések hatására a közgyűlés csak 1773. július 26-án határozta el a kerületi orvosi állás megszervezését. Ekkor hívták meg Polgári Mihály med. doctort, aki 1773. augusztus 3-án Debrecenben kelt levelében azt válaszolta, hogy hajlandó az állást elfogadni, ha évi 200 rhénes forint fix fizetést, 12 köböl tiszta búzát, ugyanennyi árpát, elegendő tűzifát, illendő lakást és az egyes városokba utazá­sához fogatot biztosítanak részére. 119 A közgyűlés csak a naturáliák tekintetében egyez­kedett s végül abban állapodtak meg az orvossal, hogy évente 10 köböl tiszta búzát, ugyanennyi rozsot és árpát, valamint 4 szekér tűzifát szolgáltatnak részére. így aztán 1773 végén Polgári Mihály Böszörmény székhellyel orvosi működését megkezdte s ettől kezdve volt a kerületnek fizikusa. A XVIII. század második felétől királyi és helytartótanácsi rendeletekkel nem csupán fizikus, hanem képzett chirurgus alkalmazására is kötelezték a megyéket. A közgyűlés 1774 végén intézkedett első ízben a kerületi seborvosi állás betöltése ügyében, amikor is Nagy Istvánt alkalmazták, akinek székhelye Szoboszló volt. A nagymértékben elszaporodott és súlyosabb venereás betegek gyógyítása végett 1786­ban Szoboszlón „ispotályt", kórházat állítottak fel s vezetésével a kerületi chirurgust bízták meg. 120 A kórház azonban csak rövid ideig működött. A pesti egyetemen oklevelet szerzett kerületi bába csak 1790-től működött s székhelye szintén Szoboszló volt. Az 1770. szeptember 17-én kiadott Generale Normativum in re sanitatis - általá­nos egészségügyi szabályzat - a helytartótanács 1786-ban kelt kiegészítésével vonat­kozott a hajdúkerületre is. Ebben az időben még igen kevés orvos doktor működött az országban, az utánpótlás sem volt kielégítő, hiszen 1771-től 1795 végéig mindössze 186 orvosdoktort avattak a pesti egyetemen. Ezért a Szabályzat nem kívánta meg, hogy minden hajdúvárosnak legyen fizikusa. Még a XVIII. század utolsó évtizedében is a hat városnak egyetlen doktora volt: Földi János. A kerületi seborvos és bába képtelen volt mindegyik városban a sürgős eseteket ellátni, ezért a közgyűlés több ízben utasította a városok magisztrátusait, hogy alkal­mazzanak seborvost és a lakosság lélekszámához képest bábákat. A chirurgusi állások betöltése azonban nagy nehézségekbe ütközött, mert hol egyik, hol másik város vagy nem talált alkalmas, oklevéllel rendelkező személyt 121 , vagy nem tudtak megfelelő ja­vadalmazást és lakást biztosítani. A kerület közgyűlése 1794. augusztus 29-én nem ok nélkül állapította meg, hogy a városok egymástól való távolsága miatt a kerületi orvos, illetve seborvos nem tud 118 Közgy. ir. 1763. Fasc. 10. №51. 119 Uo. 1773. Fasc. 10. №21. 120 Uo. 1786. Fasc. 10. №30., 33. és 55. 121 Az alkalmazás előfeltétele az örökös tartományok valamelyik egyetemén kétéves seb­orvosi tanfolyamon szerzett oklevél volt. 679

Next

/
Thumbnails
Contents