A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

Nem hiszem azt, hogy szebb: tudom azt, hogy szép vala, míg nem Szebbítette magát pacsmagolásaiual! Fesd ugyanis magadat, ha korán ránczokba szedődni S még fiatal korban agg banya lenni szeretsz. Aligha lehet kétséges, hogy Földi ismerte ezt az 1780-as években keletkezett verset,

67 hiszen meghitt barátság fűzte Ráday Gedeonhoz. Az Idegen Szépség és a Dorilis tartalmi és hangulati egyezősége, verselemzés nélkül, egyszeri olvasásra szembetűnő. Azt sem lehet véletlennek tulajdonítani, hogy pl. kenőcs, vakol, pacsmagol mindkét versben előfordul. A két vers között annyi különbség van, hogy Ráday ironikus mondanivalóját Földi szatírává fokozta. Ne feledjük, a házasságkötés 1790. április 14-én volt. Földi június végétől pályaművén dolgozott, emellett még orvosi feladatait is el kellett látnia, augusztusban, a Lőrinc napi vásárkor pár napot még Debrecenben is töltött.

08 Az idő viszont nagyon sürgette, így teljesen érthető, hogy hivatali munkaterhe s ha csak néhány napos távolléte miatt - miként maga vallja meg Kazinczynak -, a grammatikán kívül ebben az időben semmi mást nem írt. Az említett két vers tehát kétségtelenül 1790. június vége előtt keletkezett. De keletkezhetett-e április 14. és június 23. között, az alig két hónapi házasság ideje alatt? Nyilvánvalóan nem, mert - mint már idéztük Földi június 23-i levelében a boldog férj hangján ír kedves Juliskájáról s ezt követő leveleiben is kedves felesége, kedves Juliskája köszöntését tolmácsolja Kazinczynak. Nincs ezekben a levelekben nyoma sem a boldogtalan házasságnak. Ellenkezőleg, a kettőjük közötti harmóniáról tanúskodnak. Mindezekből okszerűen következik, hogy Földi a két verset még a házasság megkötése előtt írta. A versek indítékára Földi maga adott magyarázatot: mindkettő idegen szerző utánzása. Nem élményi fogantatású egyik sem, Weszprémi Juliannával tehát nem hozhatók kapcsolatba még akkor sem, ha való lenne az a már megcáfolt álláspont, hogy a házasság megkötése után kerültek ki Földi tolla alól. Ezért tagadnom kell azt az irodalomtörténeti felfogást, hogy ezekben a versekben Földi „férfiasan kemény (en) .. . mondta meg a magáét hűtlen asszonyának" s vaskosan örökítette meg „neje kellemetlen tulajdonságait. "

m Mixich szerint Földiné Hadházra költözésük után idejének legnagyobb részét Debrecenben töltötte, itt élte züllött életét. Van-e alapja ennek az állításnak? A hajdúkerületben egyetlen orvos volt: Földi. Egyedül őrá hárult a hat hajdúváros (Böszörmény, Nánás, Dorog, Szoboszló, Vámospércs és Hadház) lakosságának orvosi ellátása, a városi seborvosok és bábák oktatása, munkájuk ellenőrzése. Ezért minden negyedévben legalább egyszer a székhelyén kívüli városokban meg kellett jelennie. Orvosi jelentései szerint háromhavonként egyfolytában járta fel a városokat s ilyenkor 8-10 napig távol volt Hadháztól. De nemcsak negyedévi „circulálás"-ai, hanem sok más hivatali kötelessége is elég sokszor elszólította székhelyéről. Nehéz, terhes hivatal volt ebben az időben a „kerületi fizikusi" állás, - korántsem olyan, amilyennek Mixich elképzelte. Lehet-e hát azon csodálkozni, hogy Földiné ura gyakori távollétei idején, vagy máskor is a düledező lakásból szinte menekülve, sokat időzött szüleinél Debrecenben, ahol férje is sűrűn megfordult, mert Szoboszlóra és Vámospércsre csak Debrecenen át juthatott el. Arra azonban mindeddig semmiféle adatot nem sikerült felkutatnom, hogy Hadházra költözésük után Földiné idejének legnagyobb részét azért töltötte Debrecenben, hogy ott idegen férfiakkal vigasztalja magát. Ha nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy a házasságból a már említett Lajoson kívül 67 Weöres Sándor a vers keletkezésének idejét az 1780-as évekre teszi, mert Ráday Gedeon életének utolsó éveiben állandóan betegeskedett s már nem dolgozott. A szíves szóbeli közlésért ezúton is köszönetet mondok. - A verset lásd Váczy János: Gróf Ráday Gedeon összes művei (Budapest, 1892) 93-94. 68 Kazinczy II. 317. 69 A magyar irodalom története 1849-ig. (Második javított kiadás. Budapest, 1964) 276. 664