A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

tegeihez, aztán a saját sebét próbálta gyógyítani a - tudománnyal. ., S míg a hadházi temetőben elíöldelik a pihenni tért Földit, ielesége Debrecenben mulat. Temetésére sem jött el... Felesége nemsokára újból íérjhez ment.. ."

47 Mixich szószerint átvette Lugossynak Weszprémi Juliannára vonatkozó - már említett - életrajzi adatait. De nemcsak átvette, hanem a romlott élet alátámasztására meg is hamisította. Szerinte Földiné férje halála után nemsokára férjhez ment. Lugossy még azt írta: „később", Mixich ezt átköltötte „nemsokára", holott - mint már láttuk - Weszprémi Juliánná férje halála után több mint 7 évvel kötött házasságot Kállai Andrással, akivel a híres debreceni prédikátor, a Magyar Füvészkönyv egyik szerzője: Diószegi Sámuel adta össze. Ennél a házasságnál Debrecen város két szenátora volt a tanú, akik aligha vállalták volna a tanúskodást egy kicsapongó nő házasságkötésénél. Ha Mixich 1905-ös és 1910-es Földi életrajzát összevetjük, rögtön szembeötlenek az eltérések. De mellőzzük ezeknek az ellentmondásoknak a taglalását, mert az irodalmi köztudatba az 1910-es életrajz adatai mentek át, ezért ezt a szöveget kell alapos vizsgálat alá vetnünk: vajon helytálló-e mindaz, amit a Kazinczy levelezésre is támaszkodva írt? Már említettem, hogy Földi egy évi bárándi rektorkodás után, 1778. március 25-én iratkozott be másodjára a debreceni kollégiumba, hogy félbeszakított tanulmányait befejezze; ekkor 23 éves. 1781 január végéig élt Debrecenben, itt töltött három éve alatt professzora: Hatvani István révén megfordulhatott Weszprémi házában. Juliska 1773. május 10-én született,

48 amikor tehát Földi 1781-ben Halasra távozott, nyolcéves volt. Aligha hihető, hogy Földi debreceni kollégiumi évei alatt beleszeretett a nyolcéves kislányba, de nem mert színt vallani, hanem versbe öntötte érzéseit. Földi a Boldog óh ezerszer és a Juliska с verset pesti medikusságának utolsó évében, 1788-ban írta s küldte el Kazinczynak a Magyar Museumban közlésre. A Juliska c. még ebben az évben meg is jelent. Valószínű, hogy Földi pesti orvostanhallgató évei alatt (1784-1788) nyaranta megfordult Debrecenben, hiszen itt éltek apja testvérének leszármazottai, s Weszprémit is meglátogatta. Az azonban kétségtelen, hogy amikor orvosi diplomájának megszerzése után, 1789 január elején elnyerte Szatmárnémetiben a városi orvosi állást s Pestről útnak indult új lakóhelyére, Debrecent is érintette és meglátogatta Weszprémi Istvánt'. „Ide lejövételemben a télen beszéltem magával Weszprémi úrral, ezen Centurionak II. Része is már kijött és én akkor kértem tőle, de még közönségessé nem lévén, nem adhatott ,hanem ígérte, hogy mihelyt kap annyi exemplárokat belőle, mindjárt fog számomra egyet küldeni."® - írta 1789. augusztus 1-én Szatmárról Kazinczynak. A levél fogalmazása arra mutat, hogy Weszprémi vei nem ekkor találkozott először s ez alátámasztja azt a feltevésemet, hogy második debreceni diákoskodása, vagy pesti medikus korában már ismerte a köztiszteletben álló tudóst. Juliska iránti szerelmének kezdete 1788 nyarára tehető, a leány ekkor 16 éves. 1789 áprilisában pár napot ismét Debrecenben töltött Földi

50 s valószínűleg találkozott Juliskával is. Arra nincs adatunk, hogy ezt követően mikor járt újra Debrecenben, de 1789. december 29-én már arról tudósítja Kazinczyt, hogy „mostanában" eljegyezte Weszprémi Juliannát, a debreceni orvos legkisebb leányát s küldi ez alkalomból írt Enyim Juliska с versét.

51 Az eljegyzésről hamarosan értesült Horváth Ádám is s örömmel írta Kazinczynak: Földinek kedvezett a szerencse, elnyerte a tudós orvos szép leányának kezét.

52 Horváth Ádám jól ismerte Földit, debreceni kapcsolatai is voltak itteni diákoskodása révén s ez idő tájt kiterjedt levelezést folytatott író barátaival. Ha Weszprémi Juliskát már lánykorában „hiú, kacér, könnyelmű" teremtésnek isme47 Mixich Lajos: Földi János költeményei (Budapest, 1910) 16-22. 48 TREA. A debreczeni reformata szent ekklesia Matriculájának VI. darabja. 49 Kazinczy I. 224. Weszprémi István: Succincta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae Biographia с munkájáról van szó a levélben. 50 Uo. I. 224. 51 Uo. I. 278. 52 Uo. II. 290. 42* 659