A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

idősebb emberektől itt-ott összeszedett. 28 Ezt meg is írta levelének bevezetésében: „A most élő emberek csak mint gyermekek ösmerhették a nagy tudóst s ha szinte az, amit róla tudtak nem mosódott volna is olvashatatlanná emiékezetök tábláján: mit a gyermekek tudhatták, íéríiűt aligha kielégítené". Adatait tehát eleve fenntartással kell fogadnunk. Bartha Mihály Földi Hadházra költözésének idejét 1791 őszére tette a városi pro­tocollum 1792. január 8-i ama bejegyzése alapján, hogy „A szoboszlói gyűlésről vissza­jővén ord. hadnagy Békéssy András. . . azt is jelentelte, hogy azon költségből, amely­lyel magát Doctor Földi úr ide szállíttatta Szathmárról szekeresek által, esett Hadház iharosára 9 Ríorint." Ebből a bejegyzésből ugyan semmiképpen nem következik, hogy Földi már 1791 őszén Hadházra költözött, csupán annyi, hogy az átköltözködéssel kapcsolatban felmerült költségeket a hajdúkerület közgyűlése a hat hajdúváros között - nagyságukhoz képest - felosztotta s Hadházra 9 rhénes forint jutott. Földi 1791 őszén még Szatmáron lakott, hiszen a hajdúkerület főjegyzője december 20-i levelé­ben sürgette, hogy mielőbb költözzék át és foglalja el kerületi orvosi állását Erre „a két karácsony között való héten" került sor. 29 Bartha Mihály adata tehát téves. Földi orvosi működését így jellemezte: „Mint orvos nyájas, leereszkedő vala, bár elégületlenség mutatkozott iránta, minek oka hihetőleg a Felsőbbség elibe köteles­ségből fölterjesztett azon orvosi jelentésében rejlett, melyben a venereát a Kerületben elhatalmazottnak nyilvánítá." Rendelkezésünkre állnak Földinek a hajdúkerület köz­gyűléséhez negyedévenként és a helytartótanácshoz félévenként beadott orvosi jelen­tései. Ezekben felsorolta, hogy a hat hajdúvárosban milyen betegségek fordultak elő. Néhányban említette a venereát is, de egyetlen egyben sem írta, hogy ez a betegség elterjedt. Jelentései tanúsítják, hogy orvosi munkáját kiváló szaktudással és lelkiis­meretesen látta el. Körútjai során nem kerülte el figyelmét egyetlen, a közegészséget károsan érintő hanyagság sem. Amit ilyen téren tapasztalt, nem hallgatta el s jelentései alapján a kerület közgyűlése minden esetben határozattal kötelezte a városokat a szükséges intézkedések megtételére. 1792 januárjától haláláig, sem a közgyűlési jegy­zőkönyvekben, sem a közgyűlési iratokban egyetlen olyan adat nem található, amely­ből még csak következtetni is lehetne arra, hogy „elégületlenség mutatkozott iránta". Ha kerületi tisztségviselő ellen panasz merült fel - amire elég gyakran került sor ­azt a közgyűlésen tárgyalták meg, ott hoztak határozatot, amelyet pontosan bejegyez­tek a protocollumba, de Földi ellen a kerületnek soha nem volt kifogása, csak a hely­tartótanács rótta meg - miként azonban utóbb kiderült - erre sem ő adott okot. Barthának tehát ez az állítása is téves. Egyedül csak az lenne hát való, amit Földi házasságáról írt? „Házi körülményei kedvetlenek valának. A tudós Weszprémi szép leánya, mint Földink neje okot adott arra, hogy ön készítette sírverse végsora szerént maga is kétel­kedjék, ha vájjon volt-é életének öröm virágokat termő tavasza"? egy valaki pedig ezen verset kiegészítendő írja, hogy nem ért tavaszt, mert más szedte az öröm virágokat, neki Julis csak azt, hagyta, hogy nézze a íattyú sarjadozásokat." Bartha azonban adós maradt annak megjelölésével, hogy ki volt az a „valaki", aki még azzal is meggyanúsította Weszprémi Juliannát, hogy gyermekeinek az apja nem hites férje volt. Arról sem tudunk, hogy az a „valaki" hol, vagy kinek írta az említett megjegyzést. Ilyen irat eddig nem került elő. Bartha szerint: „volt egy hely, hová (Földi) a vésszel lény égető ború elől me­nekült, egy hely, hol a rá nehezült keresztet szívéről szelíden emelte le Minerva, hol »Természet Históriájának« nemzetiségért lángoló szívből kelt s szívhez indítólag szóló elsőszava készült, s ez egy kis egyszerű kunyhó volt a vén szöllős kertben..." (Ki­emelés az eredetiben.) Földi szerencsétlen lakáshelyzetéről alább részletesen szólok. Az egyetlen szo­bácskában három apró gyermek is folyton ott nyüzsgött körülötte. Nem „a vésszel íe­28 Bartha Mihály levelét teljes terjedelmében közli Bán Imre id. tanulmányában. Lugossy József (Felsőbánya 1812-1884 Debrecen) a magyar nyelv és irodalom tanára volt. 29 Kazinczy II. 387. 653

Next

/
Thumbnails
Contents