A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

Gesztelyben Puky István. A nemes úr - maga is irodalom és zenekedvelő-, gyakran hetekig tartotta magánál Lavottát. Különösen pazar mulatságok kerültek, ha megjött a boldogtalan, kóbor lantos, Csokonai Vitéz, ugyancsak pártfogolt ja Puky Istvánnak. Ilyenkor Vitéz verseket írt, Lavotta muzsikát csinált hozzá, s akárhány gyönyörű dal született így a gesztelyi kúriában, meg az ottani korcsmában. Ma is megvan a kúria is, a korcsma is, s Lavottának eredeti, egyetlen jó olajfestésű arcképét Puky Istvánnak egyik női leszármazója őrzi. Láttam ezt az arcképet s múlt nyáron töltöttem néhány éjszakát abban a furcsa, kissé teknőalakú ósdi ágyban, amelyben valamikor Csokonai Vitéz is hánykolódott - „kedv, remények, Lillák" vesztén sóhajtozván. Gesztelyből került le abba a kedves, virágos, lombos Pest vármegyei kúriába, amelyre szeretettel emlékezem. Puky Istvánnak azonban néha meggyűlt a baja a két bolondos troubadourral. Akárminő finom tokajit adott is eléjük, vágytak a korcsmába, leszöktek a nagy itcéhez. Ittak, muzsikáltak, verseltek, de olykor pogányul összevesztek. Puky ért kellett szalajtani a zsidónak s meginstálni a tekintetes urat, fáradna oda, mert a poéta meg a muzsikus „megeszik egymást". Poharak romjai, kettétört botok, egy-egy csomó haj is maradt néha a csata színhelyén, de István úr bölcsen mindig békítette a két veszekedő múzsafit."

102 Eddig tehát a legenda, amely már határozottan állítja, hogy Csokonai és Lavotta találkoztak Gesztelyben egymással. S amennyire hihető az idilli kép a gesztelyi kúriában, ami szerint Csokonai verseit Lavotta rögtön megzenésítette, oly hihetetlennek tűnik azaz ádáz veszekedés, verekedés, amely Vay Sándor szerint a két „múzsafi" között olykor megesett a gesztelyi korcsmában. Azt hiszem ez már a folklór tárgykörébe tartozik. Mindenesetre mindkét legenda, amelyre itt Csokonai József gyűjtése alapján kitértem, elegendő ahhoz, hogy a poéta és a muzsikus életét színező, romantikus, legendisztikus elemek képződését megfigyelhessük. Sejtésem szerint azonban bizonyítanak ezek a legendák valamit, azt, hogy Csokonai és Lavotta talán mégis találkozhattak valamikor egymással, s minthogy Puky személye kettejük között összekötő kapocs lehetett, nem elképzelhetetlen, hogy éppen őnála vagy Tarcalon Puky borházában hozta kettejüket össze a sors. A Puky-család tulajdonképpen ennyit őrzött meg abból a nemes baráti, mecénási kapcsolatból, amely a kesergő debreceni poéta és a gazdag középbirtokos Puky István között létrejöhetett. Ez a néhány adat, valamint a kettejük között lefolyt levelezés, vagy a kortársak rájuk vonatkozó visszaemlékezése elegendő ahhoz, hogy ennek a barátságnak hitelt adjunk. Az volt ez a szó legszorosabb értelmében, nemes és tiszta, amelyet a legkevésbé sem árnyékolt be soha semmi. Sem az a kimondatlan, pillanatba vesző szerelemérzés, amely a poéta lelkében lobbanhatott fel barátja csinos és fiatal felesége iránt, sem az a nagy vagyon, amely alapján mások legfeljebb csak szelíden megsajnálták volna a boldogtalan költőt, de a baráti szálak fenntartását rangon alulinak tartották volna. Nem felhőzte be ezt a nagyon jó viszonyt Debrecen és Gesztely között lévő abban a korban óriási távolság, vagy az az idő, amely elválasztotta 102 Puky József: családtörténeti jegyzetei. Jegyzék. Nr. 45. 58a Gróf Vay Sándor: Lavotta szerelmei. Lapkivágat. Pesti Hírlap 1906. nov. 25. A Puky-család levéltára. OL P 1804. 6. téka 7. tétel. Vö.: Szilágyi F. i. m. a gesztelyi 90 esztendős Kocsár István elbeszélésében idézi lényegében ugyanezt a történetet, smte-J-ókai egy novellában fel is dolgozott. 41* 643