A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága
„Csodaszép, bájos legenda Tarczalon a hajdani Puky István-féle borház kísértetes meséje. Ebben a borházban a meczénás hajlamú úrnak két illusztris vendége, Lavotta és Csokonai nyargalgattak annak idején. De egyre veszekedtek, mert a magyar Orpheus verseket írt par-force, s ezek irtózatos rossz fűzfahajtások voltak. Csokonai ezt meg is mondta aperte, mire minden este kitört a háború. Csak Lavotta által „servus humillimus"-nak mondott tokaji mellett békültek ki. Ilyenkor aztán a muzsikus legszebb ábrándjait játszotta. Tarczaliak mesélték, hogy éjnek éjszakáján, amikor eljön a bús éjfél, mennyei hegedűhangok áradnak ki az épületből. Tisztán hallják a homoródit, meg a csodaszép kesergőt. Néha azonban mintha veszekednének, csörölnénekpörölnének ottbenn s végül minden egy remegő, fájó zokogásba fúl: »Kedv, remények, trillák (!) - Isten veletek . . .« S a boldogtalan troubadournak Csokonai Vitéznek semmibe foszlik halvány árnyéka." 99 így szól a csodálatosan szép legenda. De valójában volt-e Pukynak kapcsolata Lavottával, s találkozhatott e nála a debreceni poétával. A vándormuzsikussal, a magyar verbunkos mesterével Csokonai találkozhatott Pukynál, hiszen Puky mecenatúrájába beletartozott Lavotta is. Tisztázhatatlan egyelőre, hogy mikor járt Pukynál. Lavotta életrajzírói szerint 1797-től 1798-ig Lavotta Miskolcon élt. Ezidőtájt lehettek együtt Gesztelyben vagy Miskolcon Pukyval, hisz Gesztely 10-12 kilométerre fekszik Miskolctól. Gyalog is szekéren is megkereshette. Csokonai viszont ezidőtájt Dunántúlon élt. Pukynál ezekben az években aligha találkoztak. Lavotta 1820-ban Tállyán halt meg. Életének csak a legvégső hónapjaiban utazott már nagy betegen Eőri Fülöphöz, kedvelt orvosbarátjához. Pukyval ekkor is találkozhatott. ,,)0 Csokonai azonban ekkor másfél évtizede a boldog eliziumi mezőkre tért. Lavotta 1792-től 1793-ig a Pest-Budai Színjátszó Társaságnak volt a muzsikadirektora. Csokonai első ránk maradt levelét Debrecenből 1793. május 10-én írta a Pesti magyar színészekhez. 101 Ebből a néhány sorból kiderül, hogy Csokonainak ez már az ötödik levele, eddig azonban még egyre sem válaszoltak. Nem lehetetlen, hogy ha késett is a válasz, egyszer azonban megérkezett, s így Lavottával levél útján is kapcsolatba kerülhetett. A két életrajzírónak eddigi ismereteink szerint máskor nincsenek találkozó pontjai. Ez azonban nem zárja ki, hogy egy általunk nem ismert időben esetleg találkozhattak volna. Az sem egészen bizonyos, hogy Csokonai csak Sárospatakon ismerkedett meg Pukyval, s ha előzőleg ismerték egymást, esetleg hármasban is találkozhattak. Vay Sándor őrzött meg egy másik legendát is, amelyben Csokonai és Lavotta barátsága, alkalmi haragja, a zene és a szó poétájának kocsmai mulatozása már remek romantikus keretet kap: Lavottát különösen sokan hívták Zemplén nagyurai. Sokfelé meg is fordult. „Különösen nagy protectora volt - kezdi Vay - bőkező Mecénása lett 99 Puky József családtörténeti jegyzetei. Jegyzék, nr. 33. 31a. Sajtókivágat: Vay Sándor gr ót: Kísértetes kastélyokról. Magyarország 1909. évf. Sept. 23. 100 Vö.: Szabolcsi Bence-Tóth Aladár-. Zenei Lexikon II. (Szerk.: Bartha Dénes-Tóth Margit, Budapest, 1965.) 424-425. Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik Szilágyi Ferenc is (A tények és a képzelet ItK 1975. LXXIX. évf. 3. 318-33). ő sem tud dönteni azt illetően, hogy a „két lángész" Csokonai és Lavotta találkoztak-e Gesztelyben egymással. Lavotta 1815. július 7-én Puky gesztelyi otthonában időzött. Vö.: Kilián István.- Ismeretlen Csokonai versgyűjtemény Szárazbőről. Sajtó alatt. Archívum (Eger 1976.) 91. sz. jegyzet. 101 Vö.: Csokonai: MM II. 778. Csokonai levele a pesti magyar színészeknek. Debrecen 1793. május 10. 642