A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

dett öregek is annyira szerettek hogy a velle való beszélgetést keresve keresték."^ Ez a vallomás a jóbarát vallomása néhai költőbarátjáról. Puky látta, hogy Csokonai milyen jól el tudott beszélgetni az öreg Széky Zsigmonddal, nagyapjával, s tanúja volt, hogy mint beszélgetett el Darvasnéval, Darvas Anna édesanyjával. Kurta-furcsa azonban ez a visszaemlékezés azért, mert éppen ahhoz nem ad adatokat, amit egyébként Puky maga is sürgetett Kazinczynál, tudniillik a Csokonai-életrajzhoz. Arra azonban mindenképpen jó Puky emlékezése, hogy valamelyest is sejthessük ennek alapján is a Puky és a Csokonay között élő barátságot. Puky Kazinczynak Csokonai halála után már két hónappal küldött levelet. 1805. március 23-án ajánlotta fel segítségét a széphalmi írónak a Csokonaiéletrajz összegyűjtéséhez. Felhívja figyelmét a nála levő kéziratokra.- „Úgy hiszem, - mondja -, hogy az ő munkái még kedvesebbek lesznek a következő Nemzettség előtt. Mert az idő ki tördeli az irigység fogait, mellyek személyét, s annál fogva többször munkáit - is martzangolták."

32 Kazinczy kétszer is hivatkozik i észben Cserei Farkasnak, részben pedig Szentgyörgyi Józsefnek arról, hogy az országban örömmel fogadják a tervezett Csokonai-kötetet. Puky pedig mindent megtett más fórumokon is Csokonai írói hírnevének növeléséért." Szemere Pál írja egy helyütt levelében Kazinczynak Pécelről, hogy Puky társaságában Ráday Pált látogatták meg. „Puky azt hiszi - írja Szemere Pál -, hogy Cs(okonai) még sokáig példány fog maradni a magyar verselőknek.

Ml S ha már látjuk, hogy barátja halála után Puky mindent megtett a Csokonai-életrajz és összes munkája megjelentetéséért, nézzük meg mit tett a poéta síremléke ügyében. A legtöbbet ajánlotta fel, amit egyáltalán fel lehet ajánlani: egy teljes síremléket. Puky a Csokonai anyjához írt második levelében tette meg nagyszerű ajánlatát: „Az emlékeztető kövéről, pedig eltűnt kedves barátomnak igy gondolkozom... - Vagyon nékem egy Kedves Úri emberem, a' kinek magának vagyon ollyan bányája a' hol az afféle kövek szoktak kitaragtatni ,ezzel fogok értekezni, és a' leg' jobb móddal eggyet készíttetni. - Szeretném, ha valaki barátjai közzül az Epitaphiumot, vagy két rövid versben el készítené, s' nékem által küldödne minél elébb. - A' kő kitaragását pedig meg vallom koporsó formába, mivel igen közönséges, 's nem - is van már most szokásban, én nem kedvellem. Ha az én gustusomra bátorkodik bízni 31 Vargha Balázs ezt a visszaemlékezést külön sorszámmal látta el, megjegyzi azonban, hogy ez az előbbi levél melléklete. A levél és az első melléklet (a verslajstrom) 146-os, a második melléklet pedig 147-es sorszámot kap. Vő..- Vargha Balázs-. Csokonai emlékek. 218-220. 32 Vő.: Kaz. Lev. III. 298-299. Vargha Balázs jelzete. Csokonai emlékek. 479. 33 Kazinczy levele Cserei Farkasnak: „ ... Jelentésemet a' Csokonai verseinek kiadása felől a' távoli lakók örömmel fogadták. Kolosvári Piarista Buczy Emil Úr igen szép verseket külde ez eránt hozzám; vettem más levelet is eggy Magyar Országon lakó Úrtól;" Kaz. Lev. III. 301-305. Vargha Balázs jelzete. Csokonai emlékek 481. Vargha szerint ez a Magyarországon lakó úr Puky István. Kazinczy levele Szentgyörgyi Józsefnek. Érsemlyén 1805. március 31. „Ezen felül Erdélyből két levelett vettem, eggy M [agyar] Országról, a' mellyben megköszönik, hogy néki rúgtattam..." Ti. a Csokonai-kötetnek. Vargha Balázs szerint (Csokonai emlékek 481.) ezt a Magyarországról érkezett levelet Puky István írta. 34 Szemere Pál Kazinczynak. Pécel, 1812. november 12. Kaz. Lev. X. 166-168. Vargha Balázs jelzete. Csokonai emlékek nr. 155. 521. 626