A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Sápi Lajos: Figurális díszítés debreceni református templomban

tervezett díszes figurális ólombetétes üvegezéseket. Ezek az ablakok hasonlóan a Kossuth utcai templom festéséhez egy-egy bibliai idézetet elevenítettek meg igen színes, hangulatos formában. Felbecsülhetetlen kár a művészi alkotásokban szűkölködő Debrecenben, hogy ezek az ablakok a második világháború során teljesen elpusztultak és ma már csak kisebb töredékek tanúskodnak e városban már korábban megindult haladó művészetet támogató irányzatról. Aránylag épségben maradt meg a templom mennyezetén kialakított 25 nagyméretű kazettában készített magyaros ornamentális díszítő festés, amelyek mind egységes megjelenésűek és mégis egymástól eltérő, önálló díszítő elemeket tartalmaznak. A debreceni sikeres kísérlet nem maradt hatástalanul. A legnagyobb ellenállást kifejtő dunántúli egyházközségek közül Körmenden az új irányzat követésre talált.

7 Itt a II. József császár Türelmi Rendelete alapján - bár még zárt területen -, 1784-1786 között épült, késői barokk stílusú református templomban készített a felkérés alapján Haranghy Jenő 1948. augusztus-szeptember hónapban az épület stílusának megfelelő, egész falat betöltő figurális díszítő festést a szószék körül, míg az oldalfalak szabad felületén kisebb méretű allegorikus képeket alkalmazott a templom díszítésére. A figurális képeket kísérő díszítő festés lényegesen kisebb terjedelmű, mint a Kossuth utcai templomnál és jellegében is teljesen elütő, alkalmazkodik a templom stílusához. A szószéket és a felette levő díszes koronát erősebb sárga színnel keretezett hatalmas fénykéve övezi, amelynek két oldalán a tiszta patak vizéhez a dúsan termő dombos partokról szarvasok, illetve bárányok ereszkednek alá. Alul a kép midkét oldalán a Kossuth utcai templom festéséhez hasonlóan bibliai idézetek olvashatók. De idézetek állanak az oldalfalakon is az allegorikus ábrázolások alatt. Híven a barokk stílus jellegéhez a művész nem alkalmazta képein a sujtásos kontúrozott magyaros jelleget, de ábrázolásában és megjelenésében mindegyik kép vallomás Haranghy Jenő egyéni festőstílusa mellett. (6. kép.) A sokoldalú művész számos díjat nyert munkájával itthon és külföldön is. Munkássága sokrétű. 1935-ben 14 freskót festett a dorogi bányászotthon számára és üvegfestményterveket készített a dorogi plébánia templom részére. 1941-ben a Műcsarnok homlokzati tympanonjának mozaikját tervezte, majd 1944 után a komlói filmszínház részére készített falképeket. Említésre méltó a körmendi kórház kápolnájának díszítő festése 1948-ból. 57 éves korában, 1951ben bekövetkezett halálával egy termékeny, sokrétű egyéni ízléssel munkálkodó művészt vesztettünk el. A második világháború pusztítását a Kossuth utcai templom aránylag kevés károsodással vészelte át, de a helyreállítás elhúzódásával a sérülések következtében mind az épületben, mind a belső festésben további komoly károsodások keletkeztek. A tetőfedés helyreállításának hiánya, amely még napjainkban is fennáll, erősen veszélyezteti a belső festés állagát. Az átázásokból eredő salétromosodás már is nagy kárt okozott a mennyezetek és falak díszítő festésében. Célszerű lenne ezen országosan is első, valóban úttörő művészi munka megmentésére a szükséges javítási munkákat haladéktalanul, de legalábbis minél előbb elvégeztetni. Egy csendes, ragyogó napsütéses nyári délután 1957-ben hatalmas porfelhővel kísért szélvihar vonult át észak-déli irányban - alig néhány száz méter szélességben - Debrecen belső területén. Az eső, sőt felleg nélkül száguldó 7 Fekete Sándor körmendi református esperes hozzájárulásával közölve. 613