A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében
nem szerezte meg a múzeum. Ezt a hiányt némileg pótolják rajzai, amelyek bevilágítanak az előzményekbe. A „Művészet"-hez készített egyik tanulmányrajzunk pl. még ruhásán, attribútum nélkül ábrázolja a heverő modellt, a másik, az 1929-es dátumú aktként. Bizonyos, hogy az első rajz a korábbi, de, hogy a második is kezdeti elképzeléseiből fakad, arról a kézbe helyezett könyv árulkodik. 59 A „Tudomány"-hoz készített vázlat 00 szintén 1929 elejéről származhat, mert hiányzik kezéből a tárgy, a könyv. A Magyar Nemzeti Bank falán levő kuporgó női akt előzményének tekinthető az az évjelzés nélküli „Térdeplő nő" rajzunk, amelyet éppúgy kék ceruzával készített Medgyessy, mint a készülő dombormű kontúrrajzait. 01 Petőfi-szobrához készített mozdulattanulmánya 1947 végéről, 1948 elejéről származhat, erre utal vázlatossága, valamint hagyományos megoldása. 0 ' 2 A szobrok, domborművek rajzváltozataik időmeghatározásában tehát segítségünkre vannak. Néha a hely megjelöléséből következtethetünk a rajz időpontjára: pl. „Új verbász" feliratú „Kötő nő"-je csak 1923-as lehet, akkor járt ott Medgyessy. Máskor pontosan jelzi nemcsak a készítés helyét vagy a modell nevét, és részletes dátumot ad, pl. „Hortobágy, 1935" a felirata az alvó Máriát ábrázoló rajznak, „Debrecen, 1937. VIII. 12" a dátuma a „Mosakodás nyáron"-nak, „948. jún. 12" a keltezése a „Sárospataki Rákóczi vár Subrosa terme" címűnek, „49. VIII/4."-én készült „Kodály Z. alszik" ceruzarajza, 1911-es gyönyörű hátaktja feltünteti modellje nevét: „Fittersach Janka". Tévedésre utal Káplár Miklós portréján a „Hortobágy, 1936" felírás (hiszen 1935-ben meghalt), vagy megemlékezését mutatja barátja halálának egyéves évfordulóján.'" A Dér Múzeumban már meglevő plakettek után vettük meg a Rippl-Rónairól készült, mindkét oldalán rajzot tartalmazó lapot, 00 valamint két, Kodály Zoltánról készült, 1949-es rajzát. 0 ' Témakörönként áttekintve a mintegy negyvendarabos Medgyessy grafikai anyagunkat, leggyakoribb a portré, az akt, ritkább a több alakos jelenet, önarcképei kö59 Részletes irodalom: László Gyula i. m., Sz. Kürti Katalin (Alföld, 1972. 9. sz. 90. o.) 60 Reprodukálva az „Életemről, művészetről" с könyvben. 61 A négy domborművet 1933 nyarán, a helyszínen véste a művész. Felesége közlése szerint kék ceruzával vázolta fel a kolozsvári homokkőre az alakokat, s rögtön véste. A művész elégedetlen volt, hiszen az építész elképzeléséhez híven igen magasra kerültek kis méretű domborművei. Erről nyilatkozik László Gyula: Medgyessy Ferenc életmüve с kiadványában (Debrecen, 1972). A Nemzeti Galéria 1968-ban tanulmányi kiállítást rendezett a Medgyessy hagyatékból, ebben kísérlet történt a szobrok és doborművek rajzokkal történő összehasonlítására. 62 A mozdulattanulmányon még nem kontra-kontraposztos állásban jeleníti meg Petőfit. 63 Medgyessyt családi, hivatalos és baráti szálak kötötték mindvégig Debrecenhez. Rendszeresen szerepelt a Művészház, a Műpártoló Egyesület, az Ady Társaság kiállításain, számtalan megrendelést teljesített a városnak, a múzeumnak és magángyűjtőknek. Nyarait családi körben, Debrecenben töltötte. Részletes irodalom: László Gyula idézett könyvén kívül Bőgel József (Alföld, 1958. 1. sz. 117.), Juhász Géza (Alföld, 1961. 3. sz. 181), Koczogh Ákos bevezetője az „Életemről, művészetről" с könyvben, valamint Sz. Kürti Katalin (Képzőművészeti élet Debrecenben 1945-1951 között. Déri Múzeum Évkönyve 1972. Szerk. Dankó Imre, Módy György és Ujváry Zoltán közreműk. Debrecen, 1974. 455-468., valamint a Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1971. 9. sz. 14.) 64 A sárospataki várban működő művésztelepen, beutalóval tartózkodott 1948 nyarán. 65 Medgyessy és Káplár Rippl-Rónainál barátkozott össze a 20-as években. 1928 májusában közös kiállításuk volt Kaposvárott (erről tudósít az „Üj Somogy" 1928. V. 16-i és 20-i száma). Később az Ady Társaságban dolgoztak együtt. A nyaranta lelátogató Medgyessyt és Máriát Káplár kísérte a Hortobágyon (ahol a 30-as években Bajmóczy állatorvos vendégei voltak Mátán). 1936-ban Medgyessy faragta barátja síremlékét a böszörményi temetőbe. 66 Mint ismeretes, 1913-ban számtalan rajzot készített Medgyessy Kaposvárott Rippl környezetéről: 1913-as egy ceruzarajza és gipszszobra; év nélküli és 1924-es rajzai is jelzik barátságukat, valamint az 1921-es plakett és 1952-es emlékszobor. Valamennyi mű szerepelt a Nemzeti Galéria 1968-as tanulmányi kiállításán. 67 Az Ady Társaság Kodály estjére jegyként adta Kodály plakettjét, amelyet Krupinszky keramikus sokszorosított. 1949-ben szobrot készített Kodályról. Ehhez készítette két rajzát (reprodukálva a katalógusban). 586
