A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

2. kép. Nagy Ferenc: Önarckép, 1936 (235 X 172 mm) Szőnyi István nem Olgyai-tanítványként, hanem önállóan, autodidaktaként kísér­letezte ki a sokszorosított grafikai eljárásokat - főként a rézkarcolást - a 20-as évek elején. Legkorábbi munkáin, az 1923-as „Szomjazók"-on, 37 az „Anyaság"-on, a „Kasza­fenők"-ön kemény vonalasság, erős kontúrozás jelentkezik. Alakjainak monumentális hatást kölcsönöz az előtérbe, többnyire dombra, hegytetőre helyezés. Ezek a korai művek is jelzői harmonikus érzelmeinek, életszeretetének: fény-árnyék hatásuk su­gallja a munkába feledkezés örömét, a gyermekét féltő, óvó anya szinte misztikus tisz­teletét. A későbbi „Kisded imádása" is a madonna-témák folytatása, 38 de festőibb, 37 Olajfestménye e témából az 1928-as „Szomjúság". 38 A zebegényi Szőnyi Emlékház grafikai kiállítótermében 1968-ban Anyaság címmel nyílt kiállítás. Irodalom: Petényi Katalin (Művészet, 1968. 10. sz. 20. o.) 571

Next

/
Thumbnails
Contents