A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós művészi indulása

17. kép. Káplár Miklós: A Hortobágy télen. J. j. 1.: „Káplár 1933" Olaj, préselt papír. •19,5 X '33,3 cm. (Hajdúböszörmény, Hajdúsági Múzeum.) kimagasló tehetség számára is, mint Medgyessy. Akinek géniuszát Ferenczy Béni, Borsos Miklós vagy Lyka Károly éppúgy elismerte, mint Móricz Zsigmond, Németh László és Illyés Gyula. Elragadtatott véleményüket Veres Péter szinte összefoglalta, mikor a legnagyobbak közt jelölte

51 ki helyét: „ . . . munkálkodni kell, hogy Bartók, Kodály, Ady, Móricz Zsigmond melté Medgyessy Ferencnek is be kell érkeznie a századelő nagy nemzedékéhez . . ." (15. kép). Egyik felfedezője, atyai barátja Rippl-Rónai

52 is hangoztatta, hogy Medgyessy „ . . . a legnagyobb magyar szobrász. Van olyan jó mint Maillol." Ezt a - csak a kevésbé tájékozottaknak - merésznek tűnő véleményt zsűri élén épp Maillol, Aristide a modern szobrászat egyik legnagyobb alakja erősítette meg 1937-ben, mikor a Déri Múzeum négy allegorikus bronzszobrának alkotóját, Medgyessyt a párizsi világkiállítás Grand Prix-jével tüntette ki! Ugyanakkor kiskaliberű pályatársai, akik „érezték rendkívüliségét és saját hitványságukat . . ." „monumentális dilettánsnak""

3 nevezték. Medgyessynek és tanítványának. Káplárnak nemcsak barátaik közösek. 51 László Gyula: Medgyessy-múzeum. A kortársak Medgyessyről. (Debrecen, Alföld. 1967.) 52 „Rippl-Rónai József... véleményét Móricz Zsigmond örökítette meg a Közös ifjúság című írásában. László Gyula: Medgyessy-múzeum. A kortársak Medgyessyről. (Db., Alföld. 1967-4.) 75-76. 53 Boda Gábor visszaemlékezése. László Gyula: Medgyessy-múzeum. A kortársak Medgyessyről. II. (Db., Alföld. 1967. 4.) 549