A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós művészi indulása

Masits László Káplár Miklós művészi indulása Káplár Miklós azzá az alkotóművésszé lett, aki eredménnyel követte irodalmunk, szobrászatunk és festészetünk európai szintű három nagy alakjának útmutatását. Okkal állíthatjuk: felfedezője Rippl-Rónai József, mestere Medgyessy Ferenc, első méltatója Móricz Zsigmond volt. A képzőművészetek és az irodalom világában új utakon járó, szellemileg sok tekintetben rokon három géniuszunkat követte anélkül, hogy utánzójukká vált volna. Nem szándékunk hogy egy szintre helyezzük őt a három magyar szellemóriással, akikhez csak kevesen mérhetők, még határainkon túl is. Ő inkább érzékeny, méltó rezonátora a három nagy művészi alaphangjának, emberi magatartásának. Tőlük elválaszthatatlan. Káplárról közel félévszázad alatt számosan írtak: nemcsak publicisták, továbbá pályatársai és művészeti írók. Számos művelődéspolitikus és író. A vele foglalkozó írók egy hányada - a szokványos adatokat mellőzve - egy nagyívű pályával hitelesített életmű hátterét is méltó módon ábrázolta. Indulása körülményeinek felderítéséhez a többségében első alkalommal itt közölt művelődéstörténeti jelentőségű megnyilatkozások, továbbá a művész levelei, írásaival együtt számunkra rendkívül fontosak. Csak ezekre építhetjük később művészetének elemzését, értékelését. A Káplárt emberré érlelő „tájék" Ady tudatában: „ . . . Magyarország dagasztó teknője . . ." (1. kép)

1 A Hortobágyot koszorúzó, egykor nemesített települések határa nem mindennapi. Mégsem élhetett az alkotás legszerényebb feltételeivel. A két világháború közötti időben a rendszer gazdasági, politikai, kulturális ellentmondásai a művész életében fokozottan jelentkeztek. Akkor a pásztorélet szigorú rendjét csak a kaszárnyák vasfegyelme múlta felül. Ez a levegő árad a művész beszámolójából:

2 „Most pedig este 9 óra, feküdjél le, azután tudod a kötelességedet. Fáradt voltam, de nem mertem elaludni, hogy nem tudok felkelni. Egyszer csak szól a számadó: - Miklós! - Tessík! - szólok. Hallom, csak azt akartam tudni, hogy íbren alszol-i! Alig telik el másfél óra, szól a számadó: - Kelj fel csak egy kicsit! - Látod ott azt a nagy fényes csillagot? Az az ökörkereső csillag! Most elmúlt éjfél, még lefekhetel! 1 Ady Endre: Móricz Zsigmond (Nyugat, 1909. aug. 16.) 169. 2 Káplár Miklós: Mikor még én pásztor voltam. Debreczeni Képes Kalendáriom. XXXV. 1935. 123. 523