A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós művészi indulása

Masits László Káplár Miklós művészi indulása Káplár Miklós azzá az alkotóművésszé lett, aki eredménnyel követte iro­dalmunk, szobrászatunk és festészetünk európai szintű három nagy alakjának útmutatását. Okkal állíthatjuk: felfedezője Rippl-Rónai József, mestere Med­gyessy Ferenc, első méltatója Móricz Zsigmond volt. A képzőművészetek és az irodalom világában új utakon járó, szellemileg sok tekintetben rokon három géniuszunkat követte anélkül, hogy utánzójukká vált volna. Nem szándékunk hogy egy szintre helyezzük őt a három magyar szellemóriással, akikhez csak kevesen mérhetők, még határainkon túl is. Ő inkább érzékeny, méltó rezoná­tora a három nagy művészi alaphangjának, emberi magatartásának. Tőlük el­választhatatlan. Káplárról közel félévszázad alatt számosan írtak: nemcsak publicisták, továbbá pályatársai és művészeti írók. Számos művelődéspolitikus és író. A ve­le foglalkozó írók egy hányada - a szokványos adatokat mellőzve - egy nagy­ívű pályával hitelesített életmű hátterét is méltó módon ábrázolta. Indulása körülményeinek felderítéséhez a többségében első alkalommal itt közölt mű­velődéstörténeti jelentőségű megnyilatkozások, továbbá a művész levelei, írá­saival együtt számunkra rendkívül fontosak. Csak ezekre építhetjük később művészetének elemzését, értékelését. A Káplárt emberré érlelő „tájék" Ady tudatában: „ . . . Magyarország da­gasztó teknője . . ." (1. kép) 1 A Hortobágyot koszorúzó, egykor nemesített tele­pülések határa nem mindennapi. Mégsem élhetett az alkotás legszerényebb fel­tételeivel. A két világháború közötti időben a rendszer gazdasági, politikai, kulturális ellentmondásai a művész életében fokozottan jelentkeztek. Akkor a pásztorélet szigorú rendjét csak a kaszárnyák vasfegyelme múlta felül. Ez a le­vegő árad a művész beszámolójából: 2 „Most pedig este 9 óra, feküdjél le, azután tudod a kötelességedet. Fáradt voltam, de nem mertem elaludni, hogy nem tudok felkelni. Egyszer csak szól a számadó: - Miklós! - Tessík! - szólok. Hallom, csak azt akartam tudni, hogy íbren alszol-i! Alig telik el másfél óra, szól a számadó: - Kelj fel csak egy kicsit! - Látod ott azt a nagy fényes csillagot? Az az ökörkereső csillag! Most elmúlt éjfél, még lefekhetel! 1 Ady Endre: Móricz Zsigmond (Nyugat, 1909. aug. 16.) 169. 2 Káplár Miklós: Mikor még én pásztor voltam. Debreczeni Képes Kalendáriom. XXXV. 1935. 123. 523

Next

/
Thumbnails
Contents