A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Balázs Lajos–Hoppál Mihály: „... ismerem én ezeket a neveket ...” – Vallomás és életforma

orvosi rendelőbe és az orvos megvizsgálás után felírja a szükséges test-karbantartási gyógyszert. Ha ezt tudtam volna 1944-ben, akkor nem mentem volna neki azon sok buktatónak, míg ezt elértem, hogy mindenem meg legyen a közösség, az állam gondozása által, igaz én б kat. hold földet adtam át a közösségnek, az államnak. De nem csináltam rossz üzletet, mert ez а б kat. hold föld, 2 kat. hold belőle gyep vízállás és ez nem tudott volna annyi jövedelmet biztosítani, mint amennyi nyugdíjat kapok. Itt adtam le a fenti földemet is, szülői örökségemet, mert egy időben, 1951-ben a kétlaki dolgozókat nagyon üldözték, hogy nem lehet egy rókáról két bőrt lehúzni, vagy egyik, vagy másik munkahelyet kell választani. Egy reggel behívattak az irodába és azt mondták, hogy addig nem állhatok munkába, amíg alá nem írom ezt a levelet, mely a földről szóló lemondó levél volt. Később értesítettek, hogy a lemondásom elfogadták és a föld árát arany koronánként a kataszteri tiszta jövedelemnek 80-szorosát átutalták a nádudvari adóhivatalnak. Innen egy év után értesítettek, hogy elszámolták ez és ez évi adókba, a többletet pedig túlfizetésnek vették és a következő évek adójára fogják elszámolni. Majd két év múlva, 1954 nyarán a túlfizetést, 800 Ft-ot, a kezemhez kifizették. így tehát már több mint tíz éve nyugdíjban vagyok, azóta rendezgetem régi feljegyzéseimet. Ma, 1971-ben, ha ezt a jövőt látva 1945-46-47-be nem mentem volna neki annak a sok buktatónak, amin átestem, mert a kisparaszti fogatos, ekés, kisparcellás mezőgazdálkodás és állattenyésztés ezt a nagyarányú fejlődést soha nem tudta volna elérni, amit a gépesített nagytáblás gazdálkodás elért, a 20 mázsás búza termést a 7-8-al szemben, a 70 mázsás csöves tengeri termést a 25-30 mázsással szemben, a 350 mázsa cukorrépa termést az uradalmi 100-120 mázsával szemben, de ezt látni mindenfelé és a volt parasztság ezt látva magáévá tette a közös gazdálkodást. IRODALOM Balázs Lajos 1966 A nád alkalmazása a nádudvari házépítésben. Ethn. 77. évf. 570-571. Balázs Lajos 1968 A szalonna és a háj szerepe Nádudvaron a XIX. században. Ethn. 79. évf. 593-597. Benedek Péter 1971 Vallomás életemről. Forrás 1971. évf. 3:55-60. Budai Sándor 1971 A világ végén. Tiszatáj 24. évf. 7:605-608. Dobos Ilona 1964 Az „igaz" történetek műfajának kérdéséről. Ethn. LXXV. évf. 198-215. Gyovai Pál 1971 Az életem leírása. Tiszatáj 24. évf. 7:581-590. Hoó Bernát 1963 Tiszakerecsénytől Kanadáig (Budapest). Hoppal Mihály-Küllős Imola 1972 (in print) Parasztönéletrajzok - paraszti írásbeliség. Ethnographia, 83. Kardos János 1933 Csikósélet (Hajdúböszörmény). Kurkó Gyárfás 1970 Nehéz kenyér (Bukarest). Papp Imre 1971 Miért volt rövid egy hosszú nap a tanyán? Tiszatáj, 24. évf. 7:609-616. Rettegi György 1970 Emlékezetre méltó dolgok (1718-1784) - Bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel közzéteszi Jakó Zsigmond (Bukarest). Skallák Illés 1968 Vallomása (Budapest). Tamási Gáspár 1970 Vadon nőtt gyöngyvirág (Bukarest). Tombácz János 1971 Kiskutya Gyurka. Tiszatáj 24. évf. 7:617-623. Veres Péter 1963 Számadás (Budapest). Veszelkáné Gémes Eszter 1971 Történetek Rózsa Sándorékról. Tiszatáj 24. évf. 7:591-604. 521