A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Szalay Emőke: Női fazekasok két hajdúsági faluban

21. kép. Száradó virágcserepek az eresz alatt. Balmazújváros, 1974 tette. A kemence szája előtt négyszögletes előtér van, élőkének nevezik, innen fűtik a kemencét, így a tűz nem jár szabadon. Felette tető van, hogy ne ázzon be. A félgömb alakú kemencében középen találjuk a kör alakú köldököt, amely vályogból készült. Erre állnak rá a be- és a kipakolásnál. A köldök mellől ágaznak ki a karok. A karok száma 15, belülről kifelé haladva fokozatosan szélesednek. Egy kar két részből áll, részei között kis hézag van. Szélességük 15-25 cm. Anyaguk sárga föld, amelybe töreket taposnak és karvető formába nyomkodják. Fél évig használható egy kar, mert fokozatosan elég és ezért újat kell készíteni. Az új karokat kiszáradás után teszik be a kemencébe. Égetéskor a cserepek berakását édesanyjuk végzi. Régebben befiókoha rakták be a cserepeket a kemencébe, vagyis a nagyobbakba kisebbeket tettek és így rakták be a kemencébe. Mostanában bent fiókolnak. Ha telerakták a kemencét, lecserepelik. Ezt édesanyjukkal együtt végzik. A lecserepelés után akácfával fűtik be a kemencét. Egy égetéshez 6-8 q fa szükséges. A hasáb fa a megfelelő, ezt léc vastagságúra vágják. Az edény mennyiségétől függ az égetéshez szükséges fa. Az égetést dél körül kezdik, mert sötétedéskor jobban látszik az edény égése. Nyolc-tíz óra hosszat tart az égetés. Másnap délben bontják ki a kemencét. A cserepek kiszedésében segít az egész család. A kiszedett cserepeket a kemence mellett szétválogatják, s nagyság szerint tízesével egymásba rakják. 32 Déri Múzeum Évkönyve 497