A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Szalay Emőke: Női fazekasok két hajdúsági faluban

Szalay Emőke Női fazekasok két hajdúsági faluban Az etnológusok a fazekasság kialakulásával kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a cserépedények készítése eredetileg a női munkák közé tartozott. Ezt az elméletet a természeti népeknél gyűjtött adatokra alapozzák. Számos kezdetlegesebb kultúrájú népnél az edénykészítés napjainkig női tevékenység.

1 Azonban nemcsak a természeti népeknél találkozunk női fazekassággal, hanem az európai parasztkultúrák területén is művelik a nők ezt a mesterséget. A dániai Jütlandon a XX. sz. elejéig foglalkoztak női fazekassággal. Korong nélkül, térdükre helyezett deszkán kézzel formálták az edényeket.

2 A Balkán félszigeten dolgozó női fazekasok szintén korong nélkül kézzel készítik napjainkban is termékeiket.'' Magyarországon a női fazekasságra Dankó Imre hívta fel a figyelmet, feltárva a dunántúli Magyarhertelend női fazekasságát. Magyarhertelenden a múlt század második feléig éltek női fazekasok.

4 Dankó Imre megállapította, hogy ezzel a mesterséggel Magyarhertelenden kizárólag asszonyok és leányok foglalkoztak. A cserépedény készítés a magyarhertelendi nőknek azonban nem egyedüli foglalkozásuk volt, hanem kiegészítő tevékenységként művelték a ház körüli munkák és a földművelés mellett. A mesterséget egész fiatalon édesanyjuktól, nagyobb leány testvérüktől tanulták. Az agyag kitermelésében és szállításában a férfiak vettek részt. Bekapcsolódtak az értékesítésre is. A nők végezték az agyag előkészítését, formálták, szárították és égették az edényeket. Az edényeket kézzel formálták vagy kézikorongon készítették. A magyarhertelendi női fazekasság eredetét illetően Dankó Imre feltételezi, hogy „esetleg egy ősi, a kezdetleges körülmények, az elszigeteltség következtében megmaradt ősi magyar jelenséggel van dolgunk."

5 Dankó Imre említett munkáján kívül Magyarországon még nem figyeltek fel a női fazekasságra. A magyarhertelendi fazekasság azonban már csak az emlékezetből volt rekonstruálható. Éppen ezért különösen figyelemre méltó lehet a Hajdúságban napjainkban is működő, cserépkészítéssel foglalkozó három női fazekas, akiknek a tevékenységét, munkáját az alábbiakban ismertetem. 1 Birket-Smith\, K.: A kultúra ösvényei (Budapest, 1969) 87. 2 Steensberg, A.: Primitive black pottery in Jutland. Folkliv. III. 2-3. (Stockholm, 1939) 113-146. 3 Filipovic Milenko: zenska keramika kod balkanskih naroda. Sprska Akademija Nauka. Etnografski Institut Kniga 2. (Beograd, 1951). 4 Dankó Imre: A magyarhertelendi női fazekasság. Dunántúli Dolgozatok 5. (Pécs, 1968). 5 Dankó i. m. 126. 479