A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra

A földhöz juttatott telkes jobbágyokból alakult ki a gazdatársadalom (nagygazdák, kulákok), akik ugyanúgy kizsákmányolták a földtelen parasztokat, zselléreket, mint a nagybirtokosok. A kizsákmányolás sajátságos módja volt a ledolgozás.

231 Ennek számtalan fajtája volt. Pár eset elmondása rávilágíthat ennek a kizsákmányolási formának a lényegére. Sarkadon az egyik törpebirtokosnak (4 holdja volt) szántáshoz szüksége volt ekére és lóra. Minthogy sem lova, sem ekéje, sem semmi felszerelése nem volt, az egyik nagygazda rokonához fordult, mint mindig, ha szüksége volt valamire. A gazda két lovát és az ekéjét a 4 hold felszántására úgy adta kölcsön, hogy kötelezni akarta a kérőt saját földjéből 10 hold felszántására. 4 holdat számított az ekéért, 4-et a lovakért és 2 holdat a „keresetért", mert a lovak és az eke addig, amíg odalesznek kölcsönbe, nem keresnek. Hosszas alkudozás és a rokoni kapcsolatokra való többszöri hivatkozás után egyeztek aztán meg abban, hogy a gazda a „keresetet" elengedi és az ekéért, a lovakért csak 8 holdat kell felszántania. Egy másik, de nem egyedülálló, hanem nagyon is általános eset Kötegyánon történt. Itt a gazda a kölcsönbe adott hengerért és vetőgépért nem szántást, hanem fuvart kért, 3 hold bevetéséért és behengereléséért a gazda udvaráról 10 fuvar trágyát kellett kihordania és a földön szétszórnia a kölcsönkérőnek, természetesen saját lovával és szekerével. De ledolgozási rendszerre nőtte ki magát az is, amikor a szegényparaszt segített a szegényparaszton. Méhkeréki aratóbandába csak úgy vette be a bandagazda a tagokat, hogy azok azt különböző szolgálatokkal meghálálták neki. így például marokszedő lányok általában egy napi kapálással, vagy két napi dohánysimítással tartoztak a bandagazdának. A ledolgozásnak gyakori formája volt az is, hogy munkaadásért ingyen más munkát is elvégeztettek. Például Okányban az egyik gazdánál rendszeres volt, hogy a kapásoknak rendbe kellett tenni az udvart meg az istállót, amiért őket hívta kapálni a gazda és nem mást. Kötegyánban pedig, hogy kukoricatörésre hívják őket, mosni vagy sütni kellett menni a gazdához. A XIX. század végére kialakult kapitalista színezetű birtokviszonyokat az 1897. évi Gazdacímtár adataiból ismerhetjük meg legkönnyebben.

1

'

2 A kapitalizálódást leg231 Vö.: Balassa Iván: A Békés és Csongrád megyei részesmunka és ledolgozás kérdéséhez 1850-1944. Ethn. LXVI. évf. (1955) 1-4. 206-207. - Vö.: Viski Károly: Trágyom és uzsora. Nyelvtudományi Közlemények 1937. 483-489. 232 Geszt. Stern Márton haszonbérlő bérli Tisza Kálmán 619 kat. hold legelőjét. - Nagyváradi r. k. káptalannak van 325 kat. hold szántója, 343 kh. rétje, 870 kh. legelője és 48 kh. adó alá nem eső területe, azaz összesen 1586 kh. birtoka. 12 cselédje 1 vető

: gépe, 1 járgánya, 1 rostája, 15 ekéje, 1 szecskavágója, 1 hengere és 9 igás szekere, valamint 20 szarvasmarhája, 6 lova és 1007 juha volt. - Tisza Lajosnak volt 1026 kh. szántója, 1 kh. kertje, 1016 kh. rétje, 899 kh. legelője, 13 kh. erdője, 107 kh. nádasa és 62 kh. földadó alá nem eső területe, azaz összesen 3124 kh. birtoka. Ezen 24 cselédet tartott. Volt 1 járgánya, 3 vetőgépe, 2 rostája, 28 ekéje, 1 trieurje, 1 szecskavágója, 13 boronája, 2 hengere, 19 igás szekere, valamint 232 szarvasmarhája, 7 lova és 1648 juha. - Tisza Kálmánnak volt 3476 kh szántója, 24 kh. kertje, 1715 kh. rétje, 15 kh. szőlője, 3754 kh. legelője, 413 kh. erdeje, 309 kh. nádasa, 452 kh. adó alá nem eső földterülete, azaz összesen 10 158 kh. birtoka. 103 cselédet tartott. Volt 1 lokomobilja, 3 járgánya, 1 cséplőszekrénye, 6 vetőgépje, 7 rostája, 69 ekéje, 4 trieurje, 3 szecskavágója, 38 boronája, 12 hengere, 33 igás szekere, valamint 568 szarvasmarhája, 145 lova, 1264 sertése, 4152 juha. Harsány. Asztalos Antal bérlete (és részben tulajdona volt) Juricskay Mór birtokát, amely 133 kh. szántóból, 1 kh. kertből, 50 kh. rétből, 1 kh. legelőből és 3 kh. adó alá nem eső területből, összesen 188 kh-ból állott. 5 cselédet tartott, 1 vetőgépe, 1 rostája, 3 ekéje, 3 boronája, 1 hengere és 5 igás szekere volt. Állatállománya 16 szarvasmarhából, 7 lóból, 10 sertésből állott. - Babó Zoltán és Társa bérelte Elek Gusztávné birtokát. Ebben volt 1472 kh. szántó, 2 kh. kert, 173 kh. rét, 24 kh. legelő és 32 kh. adó alá nem eső terület, összesen 1703 kh. 21 cseléddel dolgozott, a következő gépei voltak: 1 lokomobil, 1 járgány, 1 cséplő-szekrény, 4 vetőgép, 2 rosta, 28 eke, 1 trieur, 1 szecskavágó, 8 borona, 5 henger, 18 igás szekér. A gazdaságnak 214 szarvasmarhája 35 lova, 91 sertése és 500 juha volt. 428