A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
szere 26 puszta (ma puszta, egykor falu Biharugra határában), és Tapolcsány 27 dűlő nevét (körösnagyharsányi dűlő). Területünk X-XIV. századi története sajnálatosan kevéssé ismert. Ennek objektív oka van. Jakó Zsigmond említette, hogy Bihar megyének a belényesi hegyvidéket kivéve nincsen még egy olyan tája, amelynek olyan kevés levéltári anyaga volna, mint ennek. 28 Ezt a körülményt az a borzalmas pusztulás magyarázza, amelyen területünk a XVI-XVIII. században átment. Területünk sajátságos társadalmi fejlődés révén a középkorban kisbirtokos szabadok (nemesek) vidékévé lett. A megtelepedés már a X. században megindult. I. István a kétnyelvű és részben mohamedán kabarokat erőszakkal megtérítette és határvédelmi szolgálatra kötelezte. Az itteni határvédelmi körzet kialakítása bizonyos telepítéssel is együttjárt. Györííy György megjegyzi, hogy az idetelepített katonai elem emlékei azok a törzsi és szomszédnépi eredetű helynevek, amelyek itt találhatók. 29 Ezek a helynevek a következők: Nyék 30 (ma Kisnyék és Nagynék puszták, tanyaközpontok Sarkadkeresztúr határában), Varsány 31 (ma Varsányhely puszta Sarkadkeresztúr határában), Orosi vagy Oroszi, 32 Tarján 33 (ma puszta Kötegyán határában), Jenő 34 (ma Kisjenő puszta Sarkadkeresztúr határában). A letelepedett népesség a királyi terüle24 Uo. 691-692. Vö.: Jaké i. m. 389-390. - Zsadány helynevünk eredetét kétféleképpen magyarázták. Inkább a zempléni Zsadányt véve alapul, Czirbusz (Adatok Zemplén Megye Történetéhez XII. 130.) és Lukinich (Földrajzi Közlemények XXXVI. 105.) után Virág Rózsa avar személynévből származtatta. (Magyar helységnevek eredete. Föld és Ember, 1931. 314.) Karácsonyi János ellenben ó-szlovén eredetűnek mondta „váró" jelentéssel (Karácsonyi i. m. 57.). A XIII. század elején az Okányban birtokos Mikoláé volt. Vö.: Váradi regestrum 45. sz. bejegyzés és Bunyitay i. m. III. 397-398. 1249-ben IV. Béla a Geregye nembeli Pál országbírónak adta. 1907-ben 457. házában 2433 lakos volt, határa pedig 11 441 kat. holdból állott. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 25 Uo. 624. Jakó i. m. 255. - A Harsány helynév eléggé elterjedt. A hárs „falevél" -\- n = ny kicsinyítőképzős alakja. Vö.: Virágh i. m. 263. Neve több változatban volt ismeretes: Egyházasharsány, Kisharsány, Nagyharsány, mai neve Körösharsány. II. Endre egyik 1234-ből származó oklevele szerint királyi adományként az Aba nemzetségből származó Demeter mester kapta meg. Az okmányban a határról is szó esik és említi Ladomer földet, mint a váradi egyház birtokát. Ötven év múlva Kis- és Nagyharsány néven a váradi székeskáptalan birtokolta, Demeter mester nemzetsége Váradra temetkezett és a falu hagyatékként szállt a káptalanra. Vö.: Bunyitay i. m. III. 367-368. 26 Uo. 654. Vö.: Jakp i. m. 319. - Peszere nevét „tarka" értelmezéssel Karácsonyi ó-szlovénből származtatja. Vö.: Karácsonyi i. m. 57-58. és Kniezsa i. m. 414. 1907-ben pusztaként 55 lakosával Biharugrához tartozott. A MSZKO-nak 1907. Helységnévtára. 27 Karácsonyi i. m. 57. 28 Jakó i. m. 90. 29 Györííy i. m. 357. 30 Uo. 647. Vö.: Jakó i. m. 306-307. - A magyar néprajz, valamint nyelvtudományban nagy vitát kiváltott helységnév. Herman Ottó véleménye szerint a nyék, a lábas jószág befogadására szolgáló, mindig kerítésszerú és födetlen pásztorépítmény. Ebből eredne szerinte helynevünk is. Vö.: Magyar Nyelvőr I. 28. Ezzel szemben Nagy G. szerint a „nyék" némzetségnév, azonos a régi magyar nyelvből ismert „neek" nemzetségnévvel. Szavunkat ugyanígy magyarázta Rohonyi Gyula is. Vö.: Nagy G. Turul. XXVIII. évf. 27. és Rohonyi Gy.: A honfoglalás története (Bp. 1896) 169. Vö.: Virágh i. m. 285. - Nyék puszta Sarkadhoz, Kisnyék puszta pedig Sarkadkeresztúrhoz tartozik. Az előbbinek 1907-ben 64. sz. az utóbbinak ugyanakkor 99 lakosa volt. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 31. Uo. 689-690. Vö.: Jakó i. m. 377. - Varsányhely és Varsányhelyi major helynevekben él Sarkadkeresztúr határában. 1907-ben 12 lakosa volt. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 32 Uo. 649. Vö.: Jakó i. m. 309-310. 33 Uo. 647. Jakó i- m- 363. - Tarján puszta Kötegyánhoz tartozik. 1907-ben 15 lakosa volt. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 34 Uo. 628. Vö.: Jakó i. m. 265. - Az egykori falu határán ma két község osztozik. A Sarkadhoz tartozó részen 1907-ben 361, a Sarkadkeresztúrhoz tartozón pedig 28 lakos élt. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 397
