A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Fintha Gábor: A Hortobágy lótenyésztésének története

A Hortobágyi Állami Gazdaság megalakulása, a ménes újjászervezése A Hortobágyi Állami Gazdaság 1948-ban alakult meg mint nemzeti vállalat, első gazdaságként a Hortobágy területén, melyet a mai kerületek helyén szerveződött gazdaságok követtek. Később, 1960-ban ezek Hortobágyi Állami Gazdaság néven egyesültek. A gazdaság főprofilja - mint ahogy a terület jellegéből következik - állattenyésztő. Az első időkben igen sok nehézséggel kellett megküzdeni, mint pl. a takarmányhiány, épületek hiánya, amelyek nagyban hátráltatták a termelés kibontakozását. A lótenyésztés épületeit, valamint az induló alapanyagot a gazdaság Debrecen várostól örökölte. A világháború után előkerült 26 ménnel -, melyek közül 3 Debrecen városi volt (Sebes, Sóvár, Sárkány) - és a megmaradt 19 városi kancával kezdődött újra a tenyésztés. A méneket a debreceni Méntelep vette át. A hortobágyi kis létszámot állami felvásárlásokkal rövidesen feltöltötték. 1947-től rendkívül vegyes ménállomány fedezett a ménesben, a városi nonius méneken kívül: Kuhaylan Zaid I; 282 Siglavy VI-11; 58 Gazai 11-5; 750 Shagya XXV7;; 391 North Star XXVI-3; 3494 Furioso VII-12; 590 Furioso XLV-4. Legfontosabb városi mének: DV Sárkány; DV Nótás; DV Lurkó; DV Délceg; DV Sebes; DV Sóvár; DV Kevély stb. 9. kép. Nonius-angol telivér keresztezéséből származó sportló: Ördögűző (Tündér h. k.-Rodope xx) 357