A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Fintha Gábor: A Hortobágy lótenyésztésének története

3. táblázat Tény. Törzs Csalid Egyed Átlagméret év Csikó % ofm kanca 1. sz. 2 169.5—189.5—21 21 16 76,1 1 3 2. sz. 1 169—192—21 10 7 70,0 3 1 3. sz. 4 169—187.2—20.8 28 20 71,4 1 1 4. sz. ó 166—185—20.2 46 33 71,7 8 6 6. sz. 2 170.5—199—22 21 12 57,1 4 — 7. sz. 3 164—180.6—20.3 10 5 50,0 1 — 8. sz. 1 164—189—19.5 7 6 85,7 — — 9. sz. 1 169—191—20 7 5 71,4 — — A két háború közötti időszak „legnagyobb" ménjei 460 Nonius XXXI-2 és a 692 Ménesbirtok-7 voltak. A 460 Nonius XXXI-2 212 ivadéka közül 5 törzsmén 30 ofm. volt. Kitűnő, nemes nonius jelleget, kisebb, zömök mély formát, jó csontalapot örökített. Ez a mén mentette át a törzsben а В vérvonalat a két háború között. A D és С vérvonalat a 692 Ménesbirtok-7, illetve a 642 DV Árpád mentették át a felszabadulás utáni időkre. A második világháború eseményei már súlyosabban megtépázták HajdúBihar megye lóállományát. Főképpen a Hortobágy szenvedett sokat e téren. Ekkor az ország lólétszáma egynegyedére, lótenyésztésének minősége pedig a békebeli érték egynyolcadára csökkent. A háború befejezését követően a kormányzat súlyos anyagi áldozatokkal igyekezett helyreállítani az ország egyik legnagyob nonius tenyészetét, a hortobágyi állományt. A ménes nívója ismét - bár lassan - kezdett felfelé ívelni. E korszak legjobb ménjei a Nonius В XXXI (Délceg). A Nonius DV. (Kozák) és a Nonius D VII. (Nótás) voltak. Nonius В XXXI: Született 1931-ben, méretei: 152/161-180-21; 480 kg. Élénk vérmérsékletű, zömök, mély, kistípusú mén jó takarményértékesítő, jó mozgású kiváló kocsiló. 121 ménfia közül 50 ofm., 99 kancalánya közül 54 lett törzskanca. Nonius DV: Született 1937-ben, méretei: 160/167 cm magas, I. osztályzatú mén. Mezőhegyesen 1948-1953-ig, Hortobágyon 1954-1959-ig fedezett. Tőle származó 256 csikójából a 134 ménivadék közül 42 került tenyésztésbe. Fajtajellegét és jó természetét igen jól örökíti. Az 1954. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon nagydíjat nyert. A ménes értékeinek nagy elismerését jelentette az is, hogy a hortobágyi tenyésztésű mének (pl. a Kozák, Délceg és Máglya) a híres mezőhegyesi tenyészetben komoly eredményeket értek el. Igazán neves és országszerte elismert nonius törzstenyészetté Hortobágy tulajdonképpen a felszabadulás után vált. Ekkor mint városi ménes befejezte hivatását, de élete tovább folyik a Hortobágyi Állami Gazdaság lótenyésztő központján. 354