A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Fintha Gábor: A Hortobágy lótenyésztésének története

751 H. Vitéz 751 H. Vitéz 841 Debr. 12. Pali 602 Esze Tamás 841 Debr. 12. Pali Lándzsa 841 Debr. 12. Pali 612 Non. 11-13 611 Non. II-7 3674 Shagya III-6 3674 Shagya Ш-6 767 DV. Orbán tenyészthessenek. így 1903-tól 1910-ig a nonius mének mellett angol telivéreket is használtak. (156 Balkán, 74 Setti, 170 Arriviste, 39 Dudás.) 1903-ban az anyakancák létszáma 50, a városi ménes egész lóállománya kb. 230-250 darab között változik. A 4 éves méncsikókat évenként osztották be (15-20 mén közül 4-5-öt) a Hortobágyon fedező ménállomány pótlására. A kanca állományból nagyjában ugyanennyit az anyakanca ménesbe soroltak. A város gazdáinak kancaállománya ezidőtájt kb. 10 000 db-ot tett ki, ezért a saját nevelésű mének nem bizonyultak elégnek. (Podmaniczky Gy. 1903.) Sok magánmén is fedezett, melyek nem mindig voltak kedvező hatással a ménes jellegének alakulására. A méntulajdonosok, kiknek fedeztetési engedélyük volt, pénzbeli támogatást kaptak az államtól. Hiba volt azonban, hogy a sok, gyenge tenyészértékű mén is kapott engedélyt, sőt ezek mellett ún. zugmének is fedeztek. A tenyészcél irányában aztán később megoszlottak a vélemények. Az 1903. év febr. 26-án Debrecenben megtartott értekezleten - melyet a lótenyész kerületek megalakítása ügyében hívtak össze - az 1901-es jelentéssel ellentétben, Foghtüy János a nonius Hajdú megye területéről való teljes kirekesztését kéri. (1903. évi értekezletének jegyzőkönyvei.) Arra hivatkozik, hogy a polgárok a nonius mének ivadékait nem tudják értékesíteni, ezért a megyébe inkább angol és arab méneket kérnek. Vannak azonban, akik védelmükbe veszik a noniust, hangoztatva, hogy ez a törzs amelyből a legjobb mezőgazdasági munkalovak kerülnek ki és a tüzérezredek örülhetnének, ha jó erős noniusokkal láthatnák el magukat. (Tormay B. 1904.) E témával kapcsolatos kérdések megoldása az 1901. évi jelentés értelmében lett volna célszerűbb, vagyis a tenyészirány nonius maradjon, de emellett vezessék be a félvér tenyésztést is. Utóbb aztán meg is valósították. Ezt célozza a későbbiekben kiadott utasítás Debrecen szabad királyi város ménesének irányítására és kezelésére című kiadvány is, mely szerint a tenyésztés célját a következőkben határozzák meg.- mezőgazdasági és katonai célok részére minden irányban kiválóan használható tetszetős külemű, megfelelő testtömegű, egészséges szervezetű acélos, edzett, kisigényű, nyugodt vérmérsékletű és kiváló munkabíró lóanyag előállítása. (Utasítás . . . 1933.) A város nagy súlyt fektetett a legeltetési rendre, szigorú szabályrendelet határozta meg a ménes összetételét, de a legeltetési díjat is. Három éven aluli kancákat a gazdakénem hajthattak a ciframénesbe. A ciframénes kancáit más kancákkal kicserélni tilos volt. Terméketlen kancát csak a közönséges ménesben tarthattak. Méncsikókat csak 1 éves kor alatt, vagy 4 éves kor felett volt szabad a ménesekbe hajtani. A tenyésztésre alkalmas méncsikókat együtt őrizték a város méncsikóival. (HBmL. 1902.) 1910. évi adatok szerint a városi ménes létszáma a következő volt: 71 351