A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Lovas Márton: Coleopterológiai adatok Tiszacsegéről 1967–1974

Lovas Márton Coleopterologiai adatok Tiszacsegéről 1967—1974. „A faunakutatás célja, hogy valamely terület állatvilágának összességét megismerjük, kutassuk az okokat és törvényszerűségeket, melyek az egyes fajok és életközösségek elterjedését, történelmi kialakulásukat megszabják, vizsgáljuk azokat a változásokat, melyek akár természetes, akár mesterséges behatásra szükségszerűen bekövetkeznek."

1 Ez a gondolat napjainkban a nagyarányú természetátalakító munkálatok következtében egyre inkább aktualizálódik. Az utóbbi évek legnagyobb ilyen munkálata a Kiskörei Vízlépcső megépítése volt. Jelentőségét bizonyítja az a tény, hogy hatásterülete az ország síkvidéki vízgyűjtőterületének 25%-ra terjed ki. A hozzátartozó öntözőrendszerek teljes kiépítése után, 1985-re 365 ezer hektár öntözése válik lehetővé, csak ennek az egy vízlépcsőnek a megépítésével; pedig a Tiszán még három vízlépcső építésének tervei vannak készen, s megépülésük után az elkészülő öt vízlépcső és a hozzájuk tartozó öntözőcsatornák segítségével 1985-re 480 ezer hektár öntözése és komplex vízgazdálkodásának megoldása válik lehetővé. Ezzel megszűnnek a Tisza szeszélyes vízjárása következtében oly gyakori árvizek és a Tisza-völgye teljes mértékben mezőgazdasági kultúrtájjá fog változni.

2 A megépült és 1973. május 16-án felavatott Tisza II. Vízlépcső lényegében a Tisza Kisköre és Tiszalök közötti 120 km-es szakaszán fejti ki duzzasztó hatását, s ezzel lehetővé válik mintegy 23 község vízellátásának fejlesztése, valamint a Tisza völgyébe, elsősorban Leninvárosba települt és a jövőben települő ipar vízigényének kielégítése.

3 Ezzel kapcsolatos távlati feladat a folyó vizének védelme, hiszen a Tisza jelenleg még vízminőségi szempontból első osztályúnak tekinthető; nem mondható azonban ez el már ma sem mellékfolyóiról, különösen nem a Sajóról és a Bodrogról, hiszen mindkettő erősen szennyezett. Egyelőre a Kiskörei Vízlépcső vízminőségre gyakorolt hatása vitatott, hiszen a folyó ezen a szakaszon tározóval alakul, s ezzel teljes mértékben megváltoznak a benne élő növények és állatok életkörülményei, környezetük. A tározó vizének védelmét az a rendelkezés szolgálja, hogy szennyvizet még tisztított állapotban sem szabad belé vezetni. Ezzel a rendelkezéssel kívánják a kialakuló tó biológiai egyensúlyát biztosítani/' 1 Kaszab Zoltán: A magyar faunakutatás helyzete és jövő feladatai. Állattani Közlemények, XLIX. 1-4. sz. (Budapest, 1962.) 7-16. 2 Dégen Imre: Kiskörei Vízlépcső vízgazdálkodási jelentősége. Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kötete. (Budapest, 1973.) 19. 3 Dégen i. m. 22. 4 Dégen i. m. 22-23. 31