A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Ötvös János: Mikepércs–Sáránd–Derecske szikeseinek bogárfaunája

*Notaris scirpi F. Euro szibériai faj. Sáránd - sziki tó partján hálózva. 16 db. Bagous glabrirostris Hrbst. Euroszibériai faj. Sáránd - hálózva. 1 db. 3. A faunajegyzék értékelése Az ismertetett területről 258 fajt s változatot gyűjtöttem. A valóságban ennél sokkal több fajt sikerült begyűjtenem, de mivel ezek többsége mezőgazdasági jellegű volt (pl. Elater-félék, Leptinotarsa, Apionok, Sitonák stb.), ezeket nem vettem figyelembe, mert kimondottan a szikesek bogárfaunáját igyekeztem tanulmányozni. Elvemtől egy pár esetben indokoltan eltértem - ilyen pl. az Anisopolia tempestiva, Anisoplia lata és Ppytodecta fornicata esete. Mind a három bogár mezőgazdasági kártevőként ismert; én azonban már a Hortobágyon is, mint sziklalakókat is megismertem őket és itt a bihari szikeseken ugyancsak találkoztam velük a Festuca és más fűfélék virágain, a vadon tenyésző bodorkákon. Ennek a jelenségnek a bihari szikesek esetében talán az lehet a magyarázata, hogy a régi búzafajtákat (pl. Bánkúti) felváltotta egy újabb fajta (Bezosztája), mely az Anisopliák rajzásakor már előbbre haladott fejlődési stádiumban van, amit már nem szeretnek és ezért élelemszerzés végett a szikesek fűféléire vonulnak. Ezt a jelenséget alaposabban ezután fogom tanulmányozni, mivel a bihari szikesek mezőgazdasági területek közé jobban beékeltek, mint a Hortobágy. A hortobágyi szikesek bogárfaunájának tanulmányozására sok időt fordítottam és az itt szerzett ismereteimre próbálom felépíteni mostani kutatásaimat is. A begyűjtött fajokat összevetettem hortobágyi anyagommal és megállapítottam, hogy a bihari szikeseken gyűjtött bogarak közül 188 faj s változat közös (csillaggal jelölve) a hortobágyival. Az eltérő fajok száma 71; az eltérés okát a jövőben tanulmányoznom kell. Érdekes kép tárul elibénk a vidék bogárfaunájáról ha az egyes fajok földrajzi elterjedési körét vizsgáljuk. A jegyzék bizonysága szerint 57 olyan faj fordul elő területünkön, mely a palearktikus faunarégió minden területén megtalálható. Európai viszonylatban vizsgálva a jegyzéket megállapíthatjuk, hogy 84 faj egész Európában, 36 pedig Közép-Európában honos. Közép-európai helyzetünket megerősíti és egyben azt is bizonyítja, hogy hazánk területe zoológiai szempontból csomópont - itt találkozik össze Észak-, Dél-, Kelet- és Nyugat-Európa bogárfaunája: 23 faj észak- és közép-európai (4 faj kimondottan északi), 11 faj dél és közép-európai (2 faj kimondottan déli), 4 faj nyugatés közép-európai faj, 8 faj keleti és közép-európai (2 faj kimondottan keleti) faj. A bogárfauna képét színezi egy pár olyan faj jelenléte is, amely pl. csak a Balkánon él (Anisoplia lata), vagy csak a Balkánon és a Kárpát-medencében fordul elő - ilyen pl. Dorcadion pedestre, Dorcadion scopoli, Cerocoma mühlfeldi, Oenas crassicornis. A szikesek jellegzetes bogárfaunáját megpróbáltam itt is egyedeiben fel-28