A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - Patay Pál: A magyarhomorogi rézkori temető

47. kép. A mogyorós-tanyai 1. sír rézcsákánya tartozott.

2 H. 13,6, sz. 6,2, v. 2,8 cm, s. 680 gr (XIX. t. 11, 47. kép). 2. Kőkés. H. 13,1 cm (XIX. t. 10). - A silógödör kiásásakor kihányt földből került elő: 3. Kisméretű konyári típusú csiszolt kőbalta. H. 7,8, sz. 3, v. 1,5 cm (XIX. t. 8). 4. Kőkés (töredékes állapotban). H. 9,7 cm (XIX. t. 9). - A sír bolygatatlan részén, eredeti helyzetben találtatott: 5. Csövestalpú fazék. Talpát 4 függőleges sorban 2-2 rombikus lyuk töri át. M. 45 cm (XIX. t. 7). 2. SlR. Mé. 45, h. kb. 75, sz.kb. 40 cm. A csontvázból mindössze a fogak és csontfoszlányok voltak felismerhetők. Ezek szerint valószínűleg a jobb oldalán feküdt, DK-ÉNy tájolásban. 1, 20 cm-rel a sír feneke fölött csésze. Félgömb alakú, lapos fenékkel. Minden bizonnyal a két sír egy nagyobb temetőhöz tartozik, amelynek É-i szélén helyezkedtek el. A konyári típusú balták ezideig kizárólag a bodrogkeresztúri kultúra temetőiből ismeretesek. Ezért a mogyoróstanyai temetőt is erre az időre kell kelteznünk. A kerámia ugyanakkor erősen magán viseli még a tiszapolgári kultúra néhány jellegzetességet, így a csövestalpú fazék fülei felcsúcsosodók, talpának áttörései rombikusak, sőt a kehelyszerű alakjára is találunk analógiát utóbbi formakincsében (Polgár-Úttest)/ A 2. sír csészéje szintén erre utal, ugyanis az alakja - az ásatási naplóban rögzített 2 Schubert, F.: Zu den südosteuropäischen Kupferäxten. Germania 43 (1965) 278, 3. kép 3. 3 Bognár-Kutzián, I.: The Early Copper Age Tiszapolgár Culture in the Carpathian Basin. AH XLVII (Bp. 1972). XVII. t. 7. 248