A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Régészet, ókortudomány - Patay Pál: A magyarhomorogi rézkori temető
voltak. Durva kivitelű. 67.13.33. 7. Nagyobb virágcserép. Enyhén ívelt oldalán hosszúkás bütykök voltak. Alacsony, hengeres nyaka lehetett. Fá. 14 cm. 67.13.34. LXXX. SÍR. Mé. 62 cm. Tá. K-Ny (274°-94°). A csontvázból mindössze a koponya nyoma volt észlelhető a fogakkal. Ezek és a mellékletek helyzete alapján a bal oldalán fekhetett. 1. Kisméretű tejesköcsög a karok, ill. a has helye előtt. 2. Előbbitől Ny-ra 10 cm-re fazékszerű edény. Kissé hordó alakú, oldalán 2 füllel (talán virágcserép), LXXXI. SÍR. A 370. sz. X-XI. századi sír ásásakor teljesen tönkretették. Az utóbbit kitöltő földben és környékén csak az edénymellékletek töredékeit találtuk meg. 1. Tejesköcsög. Hasa gömbölyű, nyaka hengeres volt. Fülei - eléggé elállóak - a perem alatt, attól kisebb távolságra ültek. 74.16.1. 2. Csésze. Alakja felismerhetetlen. 3. Nagyméretű, tojásdad testű edény, feltehetőleg korsó. Oldalán hosszúkás bütykök voltak. 74.16.2. LXXXII. SÍR. Mé. 45 cm. A csontváznak nyoma sem volt. 1. Valószínűleg tejesköcsög. Pá. (sírban mérve) 8,5 cm. 2. Szorosan mellette, a DK-i oldalán csésze. Gömbszelvény alakú. Felszínét - a fenék kivételével - sűrűn elhelyezett, mélyen benyomott pontok borítják, amely mintát kihagyott szalagok szakítanak meg (utóbbiak lefutása nem ismerhető fel). Pá. (sírban mérve) 12 cm. 74.16.3. LXXXIII. SÍR. Mé. 50 cm. Tá. K-Ny lehetett. A csontvázból mindössze a fogak foszlányai voltak észlelhetők. 1. Tejesköcsög, a fogaktól kb. 50 cm-re Ny-ra. ÉNy-i irányba félrebillent. Gömbölyded hasa nem válik el élesen a nyaktól. 74.16.4. 2. Előbbitől K-re 75 cm-re, a fogaktól 25 cm-re ÉK-re edény. Hasa gömbölyded volt, amely fölfelé hengeres nyakba ment át. Lehetséges, hogy egy másik tejesköcsög volt, vagy esetleg nyakas csésze. 74.16.5. LXXXIV. SÍR. Mé. 62 cm. Mindössze egy magában álló edény jelezte a sírt. 1. Tejesköcsög. Hasa gömbölyded, nyaka hengeres volt. LXXXV. SÍR. A 87. sz. X-XI. századi sírt kitöltő földből rézkori edények töredékei jöttek elő. Igen valószínű, hogy ennek megásása során egy rézkori sírt tettek tönkre. Az alábbi edényekből származó töredékek voltak felismerhetők: 1. Nagyobb méretű virágcserép. Vederszerű testének oldala kissé ívelt. Ennek felső harmadában erőteljes, lapított hegyű, a pereménél kisebb bütykök ültek. M. 19,2 cm. 74.15.3. 2. Félgömb alakú csésze. 3. Edény töredékei. LXXXVI. SÍR. A 111. sz. XI. századi sír gödrét kitöltő földben talált és ugyanabból az edényből származó töredékek arra engednek következtetni, hogy annak megásásakor egy rézkori sírt tettek tönkre. 1. Tejesköcsög. Szája igen széles. 67.13.35. SZÓRVÁNYLELETEK a temető területéről. 1. Arany karikás csüngő. Az 1963. évi ásatás során kitermelt földben találtuk, olyan helyen, ahová a XXXIV. és XXXVI. sz. sír földjét halmoztuk fel. így igen valószínű, hogy e két sír valamelyikének mellékletét képezte. H. 2,2, sz. 1,3 cm, s. 0,96 gr. 65.19.44 (XVIII. t. 3). 2. Csésze. A LXX., LXXL, LXXIII. vagy LXXIV. sír valamelyikének melléklete lehetett. M. 5,8 pá. 8,2 cm. 67.13.37 (XIII. t. 7). 3. Kőkés töredéke. A LXXXV. sírtól D-re jött elő. H. 7,5 cm. 65.20.143 (XV. t. 12). 4. Kőkés. A III. és XX. sírtól kb. 8-10 m-re D-re volt található. H. 7,3 cm (XV. t. 11). 5. Obszidián nyílhegy. Az 1965. évi ásatás során jött elő a temető D-i részén. H. 2,2, sz. 1,8 cm. 67.13.39. A bodrogkeresztúri kultúra emlékanyagát a korábban feltárt számos temetőből eléggé jól ismerjük. Ez felment bennünket az alól, hogy a leletek tipológiájával behatóan foglalkozzunk. így csak a kiemelkedő jelentőségű leletekre térünk ki, azokra, amelyek a többi temetőből megismert leletektől valamilyen módon eltérnek, illetve, amelyek a magyarhomorogi temető egészének kiértékelésénél szerepet játszanak. A temető egyik legjelentősebb lelete a XLVI. sír ellentett élű csákánya (XVI. t. 18). Egyértelműen a jászladányi típust képviseli. A hátán nincs a nyéllyukának pereme, de ez sok példánynál hiányzik, sőt magán a jászladányi darabon sem pregnáns. 17 A „mesterjegyek" 1 + 1 elrendezése éppen ennél a típusnál gyakori jelenség. F. Schubert szerint a mesterjegyek alkalmazása ugyan főként az Alföld ÉK-i részére jel17. Patay P.: Rézkori temető leletei Jászladányból. Arch. Ért. 1S44-45. VI. t. 5. 207