A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Szathmáry László–Nemeskéri János: A debreceni Déri Múzeum neolit (eneolit) és rézkori csontvázleleteinek vizsgálata

В) VÁZCSONTOK Tibia: tuberositas tibiae: rendkívül erőteljes; linea musculus solei: tarajszerüen kiemelkedő. TAXON: dolichokran, gracilis mediterrán (m). ÖSSZEFOGLALÁS 1. A neolitikumból (eneolitikumból) és a rézkorból a debreceni Déri Múzeum 5 lelőhelyről 23 egyén embertani leleteit őrzi. A csontvázleletek nagyrészt hiányosak, megtartási állapotuk eltérő. 2. A vizsgált 23 embertani lelet lelőhely, nem és életkor szerinti megoszlása a következő: 24. táblázat Kor Inf. II Juv. Ad— Sen. Lelőhely Kor Inf. II Juv. dV 99 Zsáka-Vizesi tanya Berettyóújfalu-Kinizsi utca Debrecen-Nyulas Hajdúszoboszló Konyár neolit eneolit rézkor (eneolit) rézkor rézkor 3 1 1 6 2 4 í 3 í í 3. A csekély számú embertani lelet és azok megtartási állapota korlátozza a vizsgálat adataiból levonható következtetéseket. Ezért a szélesebbkörű összehasonlítást ezúttal nem tartjuk alkalmasnak. A közlemény célkitűzése az, hogy későbbi szintetizáló jellegű értékeléshez kellő információkat szolgáltasson. A kellő óvatosság szem előtt tartásával a vizsgált neolit (eneolit) és rézkori populációkról az alábbiak állapíthatók meg. 4. A zsákai neolitikus temető egyetlen vizsgált csontváza (nő) igen erőteljes, robusztus vonásokat mutat. 5. A nyúlási eneolit-rézkori populáció dolichomorph jellege meghatározó fontosságú. A nőkre a hyperdolichokrania, a férfiakra a hyperdolichokraniatól a mesokranig terjedő koponyaalkat jellemző. A férfiak koponyáinak és vázcsontjainak rabuszticitása kifejezett. A női koponya- és vázcsontleletek gracilitásából eredően a két nem dimorfizmusa kifejezett. Taxonómiailag a populáció a mediterrán variánsokhoz sorolható, és azon belül robusztus és gracilis komponens különíthető el. A leletek taxonómiai megoszlásából következőleg etnikai kapcsolat tételezhető fel a tiszapolgár-basatanyai népességgel. Ezt alátámasztja a népesség hasonló kultúrája és a település hasonló geográfiai adottsága. 6. A Berettyóújfaluról származó koponyalelet sajátos helyzetet foglal el. Dolichokran, morfológiai jellegeiben robusztus, archaikus. Ezek figyelembe vételével a mediterrán típuson belül a protomediterrán variánshoz áll a legközelebb. 10* 147