A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Tóth Béla: Maróthi György földrajzi munkái

Tóth Béla Maróthi György földrajzi munkái „Debrecen földrajzi hagyományai a XVII. század közepéig nyúlnak vissza, s szorosan összefüggnek a több mint 400 éves református Kollégium történetével" - írja Csinády Gerő Debrecen földrajzi hagyományai с munkája bevezető szavaiban.

1 A Kollégiumban a földrajztanítás nyomai valóban Komáromi Csipkés György (1628-1678) működéséig vezethetők vissza. Az ő Judiciaria Astrologia, avagy az üstökös csillagok íelől való Judicium с. pompás magyarsággal megírt vitairata, amely az 1664-ben feltűnt két üstökös csillaggal kapcsolatban felmerült babonás hiedelmek s a csillagjóslás ellen küzd, csillagászati földrajznak is tekinthető.

2 Utána Szilágyi Tönkő Márton (1642-1703) professzor műve érdemel említést e téren is. Ez a Philosophia ad usum Scholarum praesertim Debrecinae applicata с Heidelbergben 1678-ban kiadott majdnem 600 oldalas 12° alakú munka is bizonyítja, hogy a „philosophia" szót ekkor még és jóideg az eredeti görög értelemben használták, vagyis a természettudományok összességét és a belőlük levonható következtetéseket értik rajta. Szilágyi könyve is az alig száz oldalnyi mai értelemben vett filozófiát képviselő bevezetés után a Physica generálist és specialist taglalja, mert mint a szerző mondja: „A filozófia körében (kiemelés tőlem) sorrendben a második helyet a természettudomány foglalja el, a fizika, amelyet más szóval fiziológiának vagy természetfilozófiának is mondanak." Ennek sorába tartozik a földrajz is, azaz „az égiekről, a holdontúli világról, s a földről, a hold alatti világról" szóló tudomány.

3 1 Különlenyomat a Kossuth Lajos Tudományegyetem (a továbbiakban: KLTE) 1955. évi Actá-jából. (Debrecen, 1955). 2. - A hazai földrajzoktatás történetéről 1. még: Bódi Ferenc: A középiskolai földrajzoktatás története az első Ratio Educationis-tól napjainkig (Szeged, 1935). 2 Megjelent: Debrecen, 1665. 3 „In xúxXco philosophico, ex ordine secundum locum occupat: Scientia Rerum Naturalium Physica alias Physiologia et Philosophia Naturalis dicta Eaque: tum Generalis: de Principiis Rerum Naturalium Materia et Motu, tum Specialis

: de Coelestibus, seu mundo superlunari, de Terra, seu mundo sublunari: denique de Viventibus in Terra ut: Planus, et Animalibus, tum in genere, tum in Specie, Bestia, scilicet et Homine. (I. mű 93. 1. Címlap) _ Maróthi viszont már jóformán csak a fizikát érti a filozófián, amint azt az alábbi szavai elárulják: „In instrumentis quoque mathematicis et philosophicis laboramus." M. levele J. Chr. Beckhez Debrecenből 1740. okt. 8-án. (A levél fotókópiája a KLTE könyvtárában.) Tanúbizonyságai egyébként e szavak annak is, hogy Maróthi már bemutatásokat is tartott fizikából, sőt matematikából (valószínűleg geometriáról van szó) is bevezette a szemléltetést. 805