A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

Erdők elmocsarasodott területein, nedves réteken, vízparti növényeken fordul elő. Kiszáradt árkok, csatornák növényekkel benőtt medrében nagy számban található. Halápon a vízi gyűjtőhelyek környékén növényeken, fű- és mohagyepekben gyakran megtaláltam, az akácos erdőt kivéve mindegyik gyűjtőhelyről előkerült. Család: Helicidae Monacha carthusiana (O. F. Müller) 1774. A/l: 1971. VII. 27.; A/3: 1971. VII. 28.; A/5: 1971. VII. 28. Bokros, füves helyeken, nedves réteken, árokmenti réteken él, faunánkban nagyon közönséges. Halápon óriási tömegben fordult elő lágy és fásszárú növényeken egyaránt. A bokros, cserjés helyeken különösen nagy egyedszámban éltek, egy-egy ágon néha fürtökben csüngtek. Trichia hispida (Linné) 1758. H/12: 1970. X. 4. Bokros, bozótos helyeken a földön, vagy az avartakaró, fadarabok, kövek alatt, de általában nedves helyeken, gyakran közvetlenül a vizek mentén él. Gyűjtőterületünkön nagyon ritka faj; csak a mocsárerdőben találtam néhány példányát kidőlt fák kérge alatt. Perforatella rubiginosa (A. Schmidt) 1853. H/16: 1971. V. 7.; H/18: 1971. V. 8.; A/l: 1971. VII. 27.; A/2: 1971. VII. 27. Vizek mentén nagyon nedves helyeken, réteken, árterületeken, vízparti növények között él. Halápon több helyről előkerült néhány példánya, de csak közvetlenül a vizek mellől. Cepea vindobonensis (Ferussac) 1821. H/11: 1970. VI. 17.; 1971. V. 8.; A4: 1971. VII. 28. Melegkedvelő csiga. Kerüli a zárt, nyirkos erdőket, inkább a nyílt, száraz, bokros, füves helyeken, utak mentén fordul elő. Nagyobb egyedszámban a mocsárerdőben találtam, annak szárazabb szélén. Az erdő közepe felé haladva egyre ritkább volt. Néhány példánya az akácosból is előkerült. Helix pomatia (Linné) 1758. H/11: 1970. VI. 17., 1971. V. 8. Ritkás ligeterdőkben, bozótosban él, hűvösebb, árnyas helyeket kedveli, főként a földön tartózkodik. Nyirkos és száraz helyeken egyaránt előfordul. Az előző fajhoz hasonlóan a láperdőben találtam, de annál sokkal ritkább. Család: Sphaeridae Sphaerium corneum (Linné) 1758. Osztály: Lamellibranchia H/l: 1970. VI. 17.; H/2: 1970. VI. 17., 1971. V. 7.; H/3: 1970. VI. 17.; H/6: 1970. X. 4., 1971. V. 8.; H/7: 1970. X. 4., 1971. V. 8.; H/13: 1970. X. 4„ 1971. V. 8. A legkülönbözőbb lassan folyó és állóvizekben, árkokban, mocsarakban, főleg a parti zónában a fenék korhadó iszapjában él, olyan vizekben, amelyek nyáron magas hőmérsékletűek. Az erősen szennyezett vizekben is előfordulhat, ezekben a juvenilisek száma kevés. Lápkedvelő ubiquista. Halápon nagy számban szaporodott el a zsombékos, csaknem állandó vizű H/l3-as helyen. Szórványosan előkerült még az útmenti asztatikus tömpölyökből is H/l, H/2, H/3, valamint a vasút melletti két gyűjtőhelyről (H/6, H/7). Musculium lacustre (O. F. Müller) 1774. H/10: 1971. V. 8.; H/14: 1971. V. 8.; H/17: 1971. V. 8.; H/18: 1971. V. 8.; H/19: 1970. X. 4. Folyók és nagyobb tavak iszapjában él, hazánkban általánosan elterjedt faj. Előkerült vizesárokból, kisebb kiterjedésű mocsarakból, ártéri vizekből, kubikgödrökből, lápvizekből. 9Г