A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

levő gyűjtőhelyen [H/12] élő Trichoptera-lárvák csöveinek pedig leggyakoribb alkotójaként szerepel. Anisus vortex (Linné) 1758. H/5: 1971. V. 7.; H/16: 1971. V. 7.; H/17: 1970. X. 4. Állóvizekben növényekkel dúsan benőtt vizekben, mezei pocsolyákban él. Nálunk az Alföldön szórványosan, kevés helyről került elő. Gyakran az Anisus vorticulussal együtt jelenik meg. Halápon is ritkának mondható. Két belvízlevezető csatornából és egy asztatikus tömpölyből került elő néhány példánya. Anisus vorticulus (Troschel) 1834. H/9: 1970. X. 4., 1971. V. 8.; H/17: 1971. V. 8. Tiszta állóvizekben él, mint a többi kis Planorbida. Különösen a „Lemnával borított" vizeket kedveli. Halápon a H/17-es lecsapoló csatornában találtam néhány egyedét, míg a H/9-es asztatikus tömpölyben óriási tömegben lehetett gyűjteni Lemna trisulca levélkék közül. Armiger crista (Linné) 1758. H/7: 1971. V. 8.; H/13: 1971. V. 8. Tavak, árkok növényein élő, igen apró termetű csiga. Hazánkban eddig csak szórványosan került elő, bár Soós L. (1956) megjegyzi, hogy gyakoribb előfordulása az egész ország területén várható. Újabb vizsgálatok alkalmával több helyről előkerült (Tisza-holtág, Bodrog-holtág). Gyűjtéseim során csak néhány példányát találtam nádas, zsombékos helyen H/7, H/13. Hippeutis complanatus (Linné) 1758. H/5: 1971. V. 7.; H/9: 1970. VII. 2., 1971. V. 8.; H/lO: 1971. V. 8.; H/l3: 1971. V. 8. Hazánkban elég ritka faj, csak néhány helyről említik. Az őslápokban gyakoribb. Halápon több helyen gyűjtöttem változó egyedszámban. A H/9-es helyen igen nagy tömegben fordult elő Lemna trisulca között a Anisus vorticulussal együtt. Segmentina nitida (О. F. Müller) 1774. H/1: 1970. VI. 17.; H/2: 1970. VI. 17.; H/3: 1970. VI. 17.; H/4: 1970. VI. 17., 1971. V. 7.; H/5: 1970. VI. 17., 1971. V. 7.; H/9: 1971. V. 8.; H/ll: 1971. V. 7.; H/12: 1970. X. 4.; H/17: 1971. V. 8. Tavakban, mocsarakban, réti árkokban, nádasokban, lápvizekben fordul elő. Az Alföldön általánosan elterjedt, gyakori faj. A halápi gyűjtéseink során is igen gyakorinak bizonyult; az egymással összeköttetésben levő vizekben [H/l-H/5] ugyanúgy előfordult, mint az összeköttetés nélküli vizekben. A mocsárerdőben is nagy egyedszámban gyűjtöttem, az előkerült példányok többsége feltűnően fejlett volt. Planorbárius corneus (Linné) 1758. H/l: 1970. VI. 17., 1971. V. 7.; H/2: 1970. VI. 17., 1971. V. 7.; H/3: 1970. VI. 17., 1971. V. 7.; H/4: 1970. VI. 17., 1971. V. 7.; H/6: 1970. X. 4., 1971. V. 8.; H/8: 1971. V. 8.; H/9: 1970. VII. 2., X. 4., 1971. V. 8.; H/10: 1970. VII. 2., 1971. V. 8.; H/ll: 1971. V. 7.; H/12: 1970. X. 4., 1971. V. 7.; H/13: 1970. X. 4., 1971. V. 8.; H/14: 1970. X. 4., 1971. V. 8.; H/16: 1971. V. 7.; H17/: 1970. VII. 2., 1971. V. 8.; H/l8: 1970. VII. 2., 1971. V. 8. Sekély, növényekben gazdag tavakban, árkokban, de makrovegetáció nélküli, allochton szerves törmelékben dús pocsolyákban is tömegesen előfordul. A síkvidéki vizek közönséges csigája. Előkerült lápvizekből is. Eurytherm forma. A vizsgálati területen - előfordulását és egyedszámát tekintve - igen gyakori; a legkülönbözőbb víztípusokban megtalálható, de legnagyobb számban a H/17-es belvízlevezető csatornában fordult elő. Család: Acroloxidae Acroloxus lacustris (Linné) 1758. H/5: 1971. V. 7.; H/6: 1970. X. 4., 1971, V. 8.; H/9: 1971. V. 8.; H/13: 1971. V. 8. 87