A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Muezológia - Ditróiné Sallay Katalin: Hozzászólás a múzeumi restaurálás helyzetéhez

múzeumi vonalon a munkavállalók között. Ugyanis a különböző muzeológus szakágazatokhoz egyetemi vagy főiskolai végzettség szükséges (vagy középiskolai végzettség és ugyancsak meghatározott idejű múzeumi gyakorlat), s aki ezeknek a feltételeknek megfelel, az haladhat felfelé a múzeumi ranglétrán a tudományos főmunkatársi, osztályvezetői, különböző minőségű igazgatói besorolásokon keresztül a főigazgató szintig. Helyén valónak tartjuk, hogy múzeumainkban a muzeológiát művelők irányítsanak, amennyiben rendelkeznek a vezetői hármas követelménnyel. De sok múzeumban van már adminisztratív igazgató, gazdasági igazgató, ugyanezekben a munkakörökben osztályvezető, csoportvezető, jóllehet ezek a szakok is kiszolgáló részlegei a múzeumnak, vagyis ők vannak a múzeumért és nem fordítva. Az esetek többségében az adminisztrációban dolgozó vezető állású munkavállalóknak rendszerint nincs is meg az a képesítése, amit betöltött állásában a Pénzügyminisztérium-Munkaügyi Minisztérium együttes rendeletei előírnak mint feltételt. Ugyancsak számottevő azoknak a muzeológusoknak a száma, akik bár rendelkeznek a megfelelő végzettséggel, de a besorolási kulcsszámuknak megfelelően nem rendelkeznek az előírt évek gyakorlatával. Ezekben az esetekben olyan bizalmat előlegezünk, amelyre semmi biztosíték nincs, hogy az illető megérdemli, vagy a feltételeknek messzemenően, idő előtt eleget tenne. (Itt a tudományos munkában elért önálló kutatási eredményekről van szó, amit a munkaköri bértáblázatok kritériumai tartalmaznak, pl. a tudományos főmunkatársi besorolásoknál.) 1972-ben a kezdő muzeológusok fizetését meg kellett oldani, s a rendelet az alapbérben különbséget tett Tudományegyetemet, Pedagógiai Főiskolát és Tanítóképző Főiskolát végzettek között, s ehhez a fizetésrendezéshez a fenntartó szerv béralapot is adott. Ezeknek a pályakezdő fiataloknak már induláskor nagyobb lehetőségük van, s a továbbiakban is nyitva áll az út a magasabb beosztásokhoz. Ugyanakkor a restaurátorok kezdő fizetése kb. a „kisegítő" besorolásban levő takarítókkal van azonos szinten, s ha az évek során gyakorlatra tesznek szert, s főiskolai vagy egyetemi végzettség hiányában csak alaptanfolyammal rendelkeznek, legalább „kiemelt termelői szakmunkás" fizetést érdemelnének. Azok, akik évtizedek óta dolgoznak ezen a munkaterületen, s már főiskolai vagy egyetemi végzettséggel kerültek a múzeumokhoz, fizetésben messze elmaradtak a velük egy időben, vagy később múzeumhoz került ún. tudományos dolgozóktól, s előrehaladásról egyáltalán nem lehet beszélni. Nem a kulcsszámokhoz tartozó fizetési kategóriákról van szó, mert a bértáblázat a magasabb öszszeget biztosítaná, hanem a szemléletről, amikor a restaurátori munkának sem anyagi, sem erkölcsi megbecsülése nincs. Az 1960-as évek elején az akkor kezdő restaurátorok egy része, akik érettségi után kerültek a múzeumokba, levelező tagozaton egyetemen vagy főiskolán elvégezték a kémia-biológia szakot, mely munkájukhoz elengedhetetlenül kellett, s mert napjainkig nem volt külön restaurátor-képzés. Ennek az időszaknak ilyen módon magasabb képesítést megszerző fiataljai közül ma már elvétve dolgozik néhány a múzeumi területen. Az új, magasabb képzettségüknek megfelelően elmentek középiskolai tanárnak. Művelődési Otthon igazgatójának, könyvtárosnak, ahol minden bizonnyal az erkölcsi megbecsülés volt a vonzóbb, amit a múzeumoknál nem kaptak meg, jóllehet most már a muzeológusokéval azonos szintű végzettséggel rendelkeztek, de az új munkahelyükön feltehetőleg előrehaladásuk is biztosítottabb. Nem lenne érdektelen egyszer egy olyan statisztikát is összeállítani, amely a restaurátorok fluktuációját mutatná be, külön kigyűjtve ebből azokat, akik az egyetemi vagy főiskolai végzettség megszerzése után hagyták ott a múzeumokat. Össze lehetne vetni ezt a muzeológus szakosokkal, hogy aki múzeumnál kezdte pályafutását, abból hány fő ment el más munkaterületre? A szakmai megbecsülésnek a restaurátori vonalon is érvényt kellene szerezni a képzettség szerinti besorolással, figyelembe kellene venni az önálló tudományos munkásságot, a szolgálati időt ugyanúgy mint más múzeumi dolgozónál, legyen az muzeológus vagy adminisztratív munkavállaló. Tudjuk azt, hogy valahol mindenkinek kezdeni kell, de a restaurátor évek múlásával azt tapasztalja, hogy a vele együtt indult, vagy aki később került a múzeumi 840