A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: XVIII. század eleji komédia az iszákos papról és a részeges Magisterről

rakják, s amikor hajnalban ébredezni kezd, elhitetik vele, hogy meghalt. A tréfa sok mókára, mérhetetlen nevetésre adott okot az anekdota szerint.

40 Az ismeretlen szerző tehát oly sok komédiát tudott forrásként felhasználni, hogy a sok közül csak egyet meghatározni ma már teljesen lehetetlen. A forrást egyébként is tágabb értelemben kell venni. Nyilván lehetett a szerzőnek egyetlen közvetlen forrása is, ezenkívül azonban számtalan lehetősége lehetett, hogy hasonló tárgyú komédiát lásson vagy olvasson. Egy-egy szerzetesrend iskolái között - különösképpen jellemző ez a jezsuitákra - meglehetősen sok a vándortéma. Előfordul azonban adat arra is, hogy egyik rend tanárai meglátogatják a közeli másik rend által vezetett iskolát, s ott színjátékkal kedveskednek a vendégeknek.

41 Még arra is van példa, hogy a protestánsok is megnézték a jezsuiták darabját, maguk is tapasztalatot akarván szerezni a drámarendezés sokszínű munkájában.

42 S a példákat talán bezárhatjuk a hozzánk legközelebb állóval: a most ismertetett és közreadott komédia kolligátumában egy belga-flamand, egy bécsi, egy linzi, egy kassai utalást, három jezsuita nevet találtunk.

43 Ez a kolligátum is bizonyítja tehát, hogy nemcsak egy szerzetes renden belül, hanem a rendek között is, sőt országok között is létezett a színjátszást illető kapcsolat. így tehát a mi darabunk ismeretlen szerzőjének megvolt arra a módja, hogy hasonló, a részegséget kifigurázó darabokat, témákat nézzen vagy olvasson. Egy helyütt arra is találtunk példát, hogy egy erdélyi, minden bizonnyal szintén jezsuita szerző a rejtett kincsben való fanatikus hitet parodizálja,

44 s a magyar irodalomban éppen ez a kincskereső paródia eddigi ismereteink szerint a hasonló témájú művek között a legelső. A szerző tehát nemcsak előadott vagy csak olvasásra szánt drámát dolgozhatott fel, hanem témájához használhatott a nép körében szájról szájra terjedő mesét. For40 Borsodi László: Az emmi soroónk. Alakok, tréfás esetek, anekdoták és más jellemző apróságok a palóc nép életéből. A Gárdonyi Társaság 5. számú kiadványa. (Gyöngyös, 1926) 146-149. 41 Két adatot idézünk arra vonatkozóan, hogy a sárospataki jezsuiták és a sátoraljaújhelyi pálosok egymás iskoláinak színjátékait megtekintették 1767. február 26. „Nomen actionis Kincs Kapáló. Ujhelinum de frequenti sua Nobilitate non parce auditores suppeditavit, invitatos autem ab eodem Professore et Praefecto . . . Praecipui erant Rfeverendissimus] D[ominus] Praepositus, spectabilis Dfominus] Szirmai, qui magnam secum traxit catervam, duo e P [acribus] Paulinis. Diarium Pro Praeside Congregationis a concionatore Festivali Praefecto Scholarum 1762. in 1763. Sárospatak Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény. Jelzet nélkül. 12. a. 1767. július 5-én: Catecheses omissae sunt Dominica] quarta post Pentecostem. P fater] enim Catechista cum R[everendo] P[atre] Super[iore] et P(atre] Prof[essore] syntaxistarum Ujhelini comoedia P[atribus] Paulinorum interessé coacti sunt. Diarium SJ SP. 14 b. 42 1728. Sárospatak: Theatro in arcé interiori celsissimi Principis Trauthson adornato magna laude Societatis et Magistri nostri commendatione, Juvenumque applausu quos secunda admurmuratione non tantum catholici sed et a nobis alieni avide spectaverunt. . . comoediam. Vö. Kilián: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XII. (Szerk. Szabadíalvy József. Miskolc, 1973) 129186. Adattár: 1729. Sárospatak 1764. február 26-án bemutatott farsangi komédián kálvinisták is megjelentek, s mivel a komédia igen sokáig eltartott „Praecipui exterorum hospitium noctem etiam apud nos egere, quos inter etiam Calvinistae, egregio benevoli animi indicio .. ." Diarium SJ Sp 12 a. 43 70 b: M

[agister] Paulus Klimpfinger sintaxist[arum] Linziensis 1708.; 103 a: Gladiator Moschus ... a Rhetoribus Cassoviensibus productus . . . Argumentum 1698 ... ex Litteris P[ater] Frőlich (Froelich); ugyanezen a lapon a possessori névbejegyzés: P[ater] Gregorius Hidi.; a belga-flamand annuae litterae forr ás jelzetét lásd a szövegkiadásban. Az említett nevek életrajzi adatait illetően vö.: Kilián i. m. 1971. 401. 24-27. számú lábjegyzetek. 44 Vö.: Kilián i. m. 1973. 791