A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei
receni Festők tárlatán már e posztimpresszionista hatású, Nagybányán festett műveit mutatta be 64 , melyek közül ,,Önarckép '-ét megvásárolta a Kultuszminisztérium. Ezt követően a nemzeti kiállítások, majd a felszabadulás után a Művészek Szabadszervezete tagjaként az országos kiállítások résztvevője. 1950-ben Munkácsy-díjat kapott. Az Ady Társaság révén legszorosabb barátsága G. Szabó Kálmánnal, Gulyás Pállal és Juhász Nagy Sándorral került 65 . E társaságban fejlődött úgy ki politikai, társadalmi érdeklődése, etikája, hogy a veszélyes időkben is elvbarátja és segítője volt Juhász Nagy Sándor és Zöld Sándor politikusoknak. Smurák József (1883-1943) A képzőművészeti osztály egyetlen iparművész tagja. 1912-ben alapítója volt a hódmezővásárhelyi „Művészek majolika anyagipari telepé"-nek, 19191927 között vezetője 66 . 1927-ben kilépett a részvénytársaságból 07 , s csalódottan költözött Debrecenbe. Építészként dolgozott, 1931-ben az épülő krematórium ellenőrének nevezték ki 68 . Debrecennel már a 20-as évek elején kapcsolatban állt: részt vett a Műpártoló Egyesület és a Művészház tárlatain. Debrecenbe költözése után Medgyessy hatására csatlakozott az Ady Társasághoz. A második osztálykiállításon, 1933-ban kerámia díszedényeit és kályhacsempéit állította ki. 1935-ben „Csángó" nevű szőnyegszövő üzemet alapított Debrecenben, ahol többek között Senyéi Oláh István sporttárgyú szőnyegterveit vitelezte ki. A szövetkezet célja, hogy kiszorítsa „a mindenütt elburjánzott, tarka-barka, torontálinak nevezett zavaros kirakatárukat s a régi székely és csángó, úgynevezett »íestékes szőnyegek« szövésével az egyszerű, nagyvonalú magyar ízlés becsületét" szerezze vissza és megtisztítsa idegen behatásoktól. 69 A szövetkezet 1942-ig működött vezetése alatt. 1936-1942 között itt készített szőnyegeit és textilterveit állította ki Smurák József az Ady Társaság csoportkiállításain. Összegzésül elmondhatjuk, hogy az Ady Társaság képzőművészeti osztályát a leghatározottabb kvalitásigény, a színvonalhoz ragaszkodás jellemezte. A társaságon kívüliek ezt az elzárkózást antidemokratikusnak tartották. Ha nincs meg ez a bizonyosfokú szeparálódás, nem képez olyan átütő országosan is jelentős képzőművészeti erőt, ami - optimális anyagi támogatás mellett! sincs meg ma Debrecenben. A képzőművészeti osztály huszonkét éves tevékenysége Debrecen művészeti életének nagy korszakát fogta össze, s bátran mondhatjuk - határozta 64 1933-tól egyénileg járt Nagybányára. Olaj-tempera müveket festett, főként modellek alapján. 65 Portréikat megfestette, ezek a Gulyás, illetve Juhász Nagy család birtokában láthatók jelenleg. 66 Smurák Aradon dolgozott Szántay Lajos műépítész mellett. Többek között részt vett az aradi kultúrpalota tervezésében, építésében. Mint aradi lakos társult a vásárhelyi telepbe (az összeg jó részét ő fedezte). 1919 után Hódmezővásárhelyre költözött, ténylegesen is ő igazgatta a telepet. 1920-ban tértek rá az egyedi, szépen díszített kályhacsempe gyártására. Smurák tervezte a magyaros díszű, tulipános formákat. 67 Kilépésének oka a széria-gyártásra áttérés és személyi ok volt. Részletes irodalom: Hódmezővásárhelyi Majolikagyár 1912-1972 (összeállította: Kajári Gyula). 68 Városi Tanács elnökségi ü. o. 271/1931. 69 Senyéi Oláh István cikkében írja (Hajdúföld, 1935. január 17.) 774
