A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei

szebbek hortobágyi tájképei, alacsony horizontúkkal, levegősségükkel, apró ember- és állatalakjaival, meseszerű, lebegő atmoszférájukkal, ugyanakkor néprajzi hitelességükkel. Belülről nézte a pusztát és pusztai embert, ismerte lélegzését és lelkét. Meghatóak, naivak, a „Vásárra a hajnalon" c. műve keletkezését leíró sorai: „Most kezdtem bele egy képbe, ami nagyon nehéz lesz, de egy nagyon érdekes és íestői téma, és magyar. Gyülekezé sa hídi vásárra, mikor kezd hajnalodni és látszani a hajnali csillag. Szeretném, ha meg tudnám jól csinálni. Ez aztán leköt most, még éjszaka is azon töröm a tejemet. Mikor a vásár lesz, akkor már szeretném az alakokat elhelyezni, hogy akkor már jól megíigyelhessem, hogy néz ki a valóságba a felvonulás"

56

. Hortobágyi tájai a ma már változó puszta olyan ősi, romlatlan állapotát mutatták meg, amely már hagyományőrző jellegével is értéket jelent. Legnagyobb erény azonban Káplár tájhoz, emberhez fűződő viszonya, amely varázsos, elemi erővel jelentkezik vásznain. Holló László (1887-) Az Ady Társaság képzőművészeti osztályán belül Medgyessy és Holló képiselték az idősebb generációt, a 20-as években már mindketten országosan elismertek. Hollót két budapesti (az 1923-as belvedere-beli és az 1926-os Ernst múzeumi) kiállítása sikere után hívta meg a képzőművészeti osztály első elnökének. Holló e tisztet 1932-ig teljesítette, majd 1932-ben kilépve öt éven át távolmaradt a társaságtól, de az egész debreceni képzőművészeti élettől is. Tócóskerti magányában élve visszavonult a budapesti, országos szereplésektől is. 1937-ben már a jubileumi tárlat résztvevője. 1941-ben a Nemzeti Szalon falain látható Félegyházival egy teremben mintegy tizenöt műve, köztük drámai színhatású „Csendélet"-e, amelyet megvásárol a Kultuszminisztérium. 1942-ben a Műcsarnokban, majd ezt követően a két nemzeti kiállításon szerepel. 1941-ben Szinyei-díjas, 1942-től a Képzőművészek Űj Társasága tagja. A felszabadulás után részt vesz az Ady Társaság és a képzőművészeti csoport kiállításain. 1945ben ő volt kijelölve az alapítandó Nagyerdei Művésztelep vezetőjének. Levelezést, szervező munkát folytat Koszta Józseffel, s a magyar képzőművészeti élet vezetőivel'

7

. Az Ady Társaság és Déri Múzeum Ady szobájába elkészíti Ady Endre portréját és az „öskaján"-t 1947-ben. Holló László 1927-1950 közti működése életműve legjelentősebb, legtermékenyebb szakasza. Az Ady Társaság kiállításain bemutatott alkotásai hű képet adnak a modern magyar piktúra kiválóságának két világháború közti festészetéről. A Műpártoló Egyesület keretében rendezett első Ady Társaság-i kiállításokon „Bacchanália", „Disznóölés", „Magdolna", „Hazatérők", „Csend", „Fürdés után" műveit, és több csendéletét, önarcképét állítja ki. Az 1931-es, első önálló tárlaton az azóta elveszett „Pietá", valamint „A íéhér ló áldozása" és a „Hazatérők" olajképe szerepel. Rabinovszky méltatása szerint művészete „Csupa lángoló szenvedély, lázas látomás, mámoros kitörés. . . sötéten ragyogó színeit, mozgalmas szétvetett formáit a feszültség lendülete hatja át. Minden ecsetvonása nyugtalan, fájdalmas pátoszú, héroszi panasz". Gu56 Levél Ecsedi Istvánnak, Nagyhortobágy, 1931. V. 17-i keltezéssel (kézírásos, DMAban). 57 A levelek a Déri Múzeum irattárában láthatók.