A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei
Medgyessy Ferenc (1881-1958) A debreceni születésű, európai hírű szobrászművész - bár 1910-től Budapesten, a Százados úti Művésztelepen élt - állandó kapcsolatban állt szülővárosával. Monumentális megbízásokat teljesített, bekapcsolódott a Műpártoló Egyesület, majd 1924-től a Művészház munkájába, kiállításokon vett részt, nem egyszer itt mutatva be először legújabb alkotásait. 1927-ben, a megalakulás után azonnal jelentkezett a képzőművészeti osztályba, tagja maradt végig. 1935-44 között osztályelnök volt. Medgyessy 1927-ben már országos tekintély. Művészetét Rabinovszky méltatta, 1934-ben jelent meg Farkas Zoltán monográfiája művészetéről. 1930ban készíti el a Déri Múzeum előtti monumentális jelképes heverő alakokat, melyeknek vázlatait az 1931-es, első csoportkiállításon bemutatta. 1934-ben két újabb megbízást teljesített - kifejezetten a Társaság felkérésére: Tóth Árpád portré-domborművét, és az 1934-es Kodály ünnepre Kodály plakettjét, amely Krupinszky keramikus által kivitelezve, belépőjegyül szolgált a Kodály hangversenyre. 1932-ben készítette el monumentális hatású Móricz Zsigmond fejét, amelyet bemutatott debreceni kiállításán 43 . 1936-ban, a Társaság felkérésére síremlék-reliefet készített Káplár Miklósról, Hajdúböszörménybe. 1937-ben a négy ülő szoborra kapott párizsi Grand-Prix egyaránt dicsősége volt a Déri Múzeumnak, az Ady Társaságnak. Medgyessy a társaság-béliek közül Senyeivei, Hollóval, Káplárral volt jó barátságban, műveiket kicserélték, kölcsönösen ajándékozták egymásnak, gyakran leveleztek 44 . Ezenkívül Juhász Gézával, Csobán Endrével, a múzeum két, egymást követő igazgatójával, Ecsedi Istvánnal és Sőregi Jánossal levelezett közügyekben Medgyessy. Feladatának tartotta a budapesti vezető művészekkel és művészcsoportokkal a kapcsolat kiépítését, mint művészeti tanácsadó is fontos szerepet vállalt Debrecenben. A felszabadulás után teljes tekintélyével és erejével segíti Budapesten és itthon a debreceniek ügyét. Az alapítandó művésztelep ügyét lelkesen támogatja, s 1947-ben elsőként veti fel Debrecenben az 1848-as emlék létesítését, majd készíti el 1948-ra Petőfi szobrát/" Medgyessy Ady Társaság-i tagsága hozzájárult a debreceni ügy országos tekintélyéhez, növelte rangját. A modern magyar művészet Európa-szerte ismert nagysága viszont innen, a számára otthoni talajból merítette erejét, mint Rabinovszky írta az 1931-es katalógusban: megtestesült benne „szülővárosának minden törzsökös valóságérzéke és robosztus keménysége". 43 Móricz és Medgyessy barátsága közismert. Az „Életemről, művészetről" kötet tartalmaz több, Móriczról készült Medgyessy rajzot, valamint a „Közös ifjúság kötelez" с Móricz cikket, az 1937-es Grand Prix-t nyugtázó levelet. Ezenkívül Móricz az „Életem regénye" с műben, Móricz Virág: Apám regénye с művében több utalás van e barátságra, az utóbbiban a portrészobor készítésére is. 44 A levelek egy része a Déri Múzeum irattárában, másrésze a képzőművészeti adattárban látható. 45 Ez ügyben Sőregi János igazgatóval kezdett először Medgyessy levelezni 1947 tavaszán. Kossuth szoborra gondol eredetileg, majd a debreceniek határozott kérésére kezd Petőfi szobor tervekbe. Rajzaiból a Déri Múzeum képzőművészeti osztálya tulajdonában, valamint özv. Juhász Gézánénál van egy-egy példány. 767
