A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei

Vadász Endre (1901-1944) A Vaszary-iskolából kikerülő fiatal művész már 1928-29-ben országos, sőt európai hírnévre tett szert rézkarcaival. 1929-ben az Ernst Múzeum rendezte meg nagysikerű kiállítását, s ugyanez évben elnyerte a barcelonai grafikai kiállítás bronzérmét. Ilyen előzmények után Debrecenbe költözve az érdeklődés középpontjába került a zsidó gimnázium fiatal rajztanára. Az Ady Társaság is tagjai sorába hívta. A Műpártoló Egyesület téli tárlatain, majd az Ady Társaság kiállításain egyaránt szerepeltette olaj-tempera képeit, fa-, linómetszeteit, rézkarcait. Kapcsolatot tartott országos szervezetekkel, haladó csoportokkal, 1929-ben pl. ő üdvözli a Képzőművészek Üj Társasága debreceni kiállítását.

39 A Munkácsy Céh, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete stb. tagja. 1931ben ismét az Ernst Múzeumban állít ki, és két ízben elnyeri a Zichy-díjat. 1932ben, 1934-ben és 1936-ban az Ady Társaság támogatásával egyéni kiállításokat rendez a Déri Múzeumban, amelyek nemcsak erkölcsi - hanem a jó szervező munka folytán - anyagi sikerrel zárultak. Művészmunkatársa a debreceni kiadású „Magyar Exlibris" с. lapnak, a „Nyugat", a „Magyar Művészet" és több más művészeti lap, folyóirat állandóan közli grafikáit. Eközben rajzai, metszetei, karcai, ex librisei eljutottak a skandináv, holland, olasz, amerikai kiállításokra, folyóiratokhoz, magángyűjtőkhöz. Temperaképei elsősorban hazai viszonylatban számíthattak érdeklődésre. Rabinovszky Máriuszt „fanyarédes színösszetételei és szeszélyes akcentusai" fogják meg, kiemeli formái groteszk és ugyanakkor kecses voltát. „lágy és egyszerre torz" kifejezésmódját

40

. A debreceni sajtóban legtöbbet emlegetett és reprodukált művei a „Vízhordó lány". Vasárnapi pihenő, „Bárkák a Dunán" és „Tél" с Breughel-i hangulatú temperaképei voltak a 30-as évek elején. .Több tanulmányutat tesz Olasz-, Franciaországba, útiélményeit friss szépségű grafikai lapokon dolgozza fel. Sikerei teljében, 1936-ban elhagyja Debrecent, Budapestre költözik. Az Ady Társaság tízéves jubileumi kiállításán még képviselteti magát pár alkotásával, 1938-tól azonban minden kapcsolata megszakad Debrecennel. A zsidóüldözés egyre inkább megfélemlíti a halk, finom - közügyekben járatlan - művészt. 1944-ben - nem találván más utat - az öngyilkosságot választja.

41 Az Ady Társaság húszéves jubileumi tárlatán, 1947-ben emlékezik meg Vadász Endréről, néhány alkotása kiállításával hódolva művészetének. Vérbeli grafikus volt: a vonalak szerelmese, a legtisztább és legkönnyedebbnek látszó rajz mestere. Szellemesen, de súlyos, értékelő tartalommal vallott karcain, metszetein a világról, az emberről. Invenciózus alkat volt, a tárgynak, vagy - különösen ex libris esetén - a személynek legjellemzőbb tulajdonságait tudta kibontani szeszélyes, kalligrafikusán szép lapjain. Festményei - bár néha Aba-Novák szín- vagy formavilágát juttatják eszünkbe - utánozhatatlanul lebegőek, keletien varázsosak, szellemesek, néhol groteszkek. Rajtuk keleti, vagy olasz kisváros, magyar vásár tarka tömege, s gyakran a dolgozó, alkotó ember. (3. kép.) 39 DFU. 1929. november 10. 40 Rabinovszky Máriusz: A debreceni Ady Társaság képzőművészeti kiállítása - Nyugat, 1933. 381. 41 Életéről és halála körülményeiről részletesen ír Szegi Pálné (Művészet, 1961. 3. sz. 1214.), valamint B. Soó Rezső (Vándortűz, 1947/6. sz.) 765