A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei

Az 1938. április 12-i közgyűlés Gulyás Pál költőt választja új ügyvezető elnökül. Másik személyi változás: dr. Ady Lajos halálával (1940) Földessy Gyula - Ady és Hatvani Lajos barátja - lesz a díszelnök. A Társaság legjelentősebb tevékenysége ebben az időben - közösen a Déri Múzeummal - az Ady szoba létrehozása, a relikviák rendezése. A nagybeteg Gulyás Pál 1944-ben visszaadta Juhász Gézának a vezetést, aki most már egyszemélyben irányította a Társaságot. Még fel sem szabadult az ország egésze, amikor az Ady Társaság már közgyűlést tartott, s teljes erejével küzdött az új rendszer, a demokratikus államrend elfogadtatásáért. Juhász Géza tagja lesz a Nemzeti Bizottságnak, előkészítője és résztvevője a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. Barátja, harcostársa, Juhász Nagy Sándor irányításával a művészek, értelmiségiek legfőbb politikai irányítója. 1944 szilveszterén a Társaság klubavatót rendez Erdei Ferenc belügyi- és Teleki Géza közoktatásügyi miniszterek jelenlétében. Juhász Géza ugyanakkor megindítója a Magyarok с lapnak, vezetője a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnak, a Munkás Kultúrszövetségnek, s 1946 (Juhász Nagy Sándor halála) után a Nemzeti Bizottságnak. Mindezek a feladatok, s a velük járó politikai tendenciák természetszerűleg jelentkeztek az Ady Társaság működésében is. Nemcsak művészeti, de politikai, ideológiai bázisa is volt a felszabadulás utáni időkben Debrecennek ez a csoport. Elindította 1945-ben a Szabad Egyetem rendezvényét, 1945-46-ban a Számadás с vitasorozatot, politikai művészeti témákkal. 1947-ben szinte az egész ország ünnepli a Társaság húszéves évfordulóját. Megjelenik a Magyar Írószövetség folyóiratának, a „Vándortűz"-nek debreceni száma, tartalmazva az Ady Társaság történetét jelző, működését méltató tanulmányokat, Ady Társaság-beli képzőművészek alkotásait. Az 1945-50 közötti időszakban a debreceni művésztelep, a Petőfi szobor, a képzőművészeti szabadiskola, a munkás tanfolyamok ügyében vezető szerepe van a Társaságnak. Minden ősszel megrendezésre kerül az Ady-ünnep, egészen 1950-ig. Ekkor - a különböző művészeti szövetségek fokozott előretörésével - megszűnik minden vidéki evyesület, társaság, közöttük a debreceni is.

5 Jóval később, 1957-ben Juhász Géza indítványára kérvényezik a Társaság újjáalakítását, ez azonban nem járt sikerrel.

0 A debreceni Ady Társaság huszonhárom éves története azonban példaként állhat és áll is a mai debreceni művészeti élet előtt. Irodalmi-zenei-tudományos (hungarológiai) osztályai mellett mi most képzőművésezti osztálya tevékenységét, és az osztályon belül dolgozó művészeit követjük figyelemmel. Az Ady Társaság Képzőművészeti Osztályának története A képzőművészeti osztály 1927. október 27-én alakult Gábor jani Szabó Kálmán és Senyéi Oláh Istvánt előkészítő munkája nyomán. Elnöke Holló László, titkára Gábor jani Szabó Kálmán, alapítótagjai Berki Irma, Senyéi Oláh István és Toroczkai Oszwáld voltak. Toroczkai - egyben a Művészház igazgatója - azonban pár hét után kilépett, lemondott titkári címéről is, - veszélyez5 Koczogh Ákos: Az Ady Társaságtól az írószövetség debreceni csoportjáig. - „Néplap", 1951. május 22, 26, 29-én. 6 Kérvény a Belügyminisztériumhoz 1957-ben, Juhász Géza szervező bizottsági elnök és Nagy János titkár aláírásával. - DMA. 48 Déri Múzeum 753