A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei

5z. Kürti Katalin A Debreceni Ady Társaság képzőművészei A debreceni írók, költők, esztéták, képzőművészek magánosan, elszigetelten éltek és dolgoztak a századfordulón, távol egymástól és az országos művészeti fórumoktól, csoportosulásoktól. Az 1901-ben alakult „Debreceni Műpártolók Egyesülete" (később „Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete, - Debrecen") a festőket, grafikusokat, műértőket és mecénásokat, a régebbi „Csokonai Kör" az irodalmárokat volt hivatva összefogni. Mindkét társulat - a művészek bizonyosfokú érdekképviseletén túl - kulturális bázisa volt a városnak: előadásokkal, emlékhelyek létesítésével, kiállításokkal, vitákkal elősegítette a művészetek széleskörű meghonosodását Debrecenben. A Műpártoló Egyesület a 20-as évek elején érte el a legjelentősebb sikereit: kapcsolatot épít ki a megye városaival, az ország más területén élő művészekkel, művésztelepek tagjaival, kiállításokat rendez, létrehozza a Művészházat, megkezdi az alapítandó művésztelep tervezését.

1 A városban élő fiatal értelmiségiek, műpártolók, művészek egy része azonban szűknek kezdi érezni e két szervezet által adott kereteket, s visszahúzónak azok szellemét. Tágabb, országos látókörű, s modernebb elveket hirdető és alkalmazó egyesület létrehozását tervezik. Nagy szerepe van az előkészítésben Juhász Géza, Kardos László tanároknak, ár. Schlotter Ferenc ügyvédnek. Az Ady Társaság történetéről 1927. június 19-én, a városi tanács közgyűlési termében, mintegy száz főnyi hallgatóság előtt ismertetik az előkészítők az alapítandó társaság célját, alapszabályzatát. E napon alakul meg a debreceni Ady Társaság, amely mintegy két évtizedes működése során kiindulópontja lesz a debreceni haladó tö1 A Műpártolók egyesületének fellendítése Toroczkai Oszwald nevéhez fűződik, akinek vezetésével 1924-ben jött létre a Művészház, s működött 1927-ig. Tagjai voltak pl. Dienes János, Senyéi, Holló, Nagy Ferenc, Gábor jani Szabó, Medgyessy, Smurák, Borsos József építész. A Múvészház nevében Toroczkai kezdeményezte 1927-ben először műtermes ház, művésztelep létesítését. A városi tanácsülés elé vitt ügyben olyan döntés született, hogy amennyiben belefér az építési költség a külföldi kölcsönhitelbe, kerüljön megvalósításra a Nagyerdőn. Borsos József elkészítette egy háromemeletes, tízlakásos illetve műtermes ház tervét, ez azonban - a háború utáni nehéz anyagi helyzet miatt nem került kivitelre. A Műpártoló Egyesület elsősorban Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson rendezte kiállításait, illetve segítette ott Magi Zoltán-Káplár MiklósMartyn Ferenc tárlatát. Ugyanakkor élénk összeköttetésben állt a vásárhelyi művészteleppel. — Részletesebb irodalom: Menyhárt Józseí: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez. Déri Múzeum Évkönyve, 1957. (Szerk.: Béres András, Debrecen, 1958.) Uő.: Emlékezés Toroczkai Oszwaldra - DMÉ. 1958-59. (Szerk.: Béres András, Debrecen, I960.) Sz. Kürti Katáim: Képzőművészeti élet Debrecenben 1945-50 között. - DMÉ. 1972. (Szerk.: Dankó Imre, Debrecen, 1974.) 751