A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Dankó Imre: A néprajzi illusztráció egy érdekes fajtája

ző: szobabelső kemencével, előtte patkával, rajta fekvő férfival, a kemence és az ajtó közti falba vert szögön guba vagy suba és kalap függ, az ajtó fakilincses, kemence, tetején csupor áll; második mező: piaci vagy vásári kép, tetős vásári sátor előtt két gyerek álldogál és nézelődik, a sátor mellett asszony üldögél, aki fenyőfát árul; harmadik mező: kovácsműhely előtti jelenet, lópatkolás, szerszámos asztallal, a ló lábát a ^gazda a kezében tartja, a műhely kétszárnyú ajtaja ki van nyitva, az egyik szárnyhoz egy szekérkerék van támasztva,- ötödik mező: disznóvágás, a disznó már a falnak támasztott П alakú ágason függ, a böllér éppen felhasítja, hátamögött nagy deszkateknő; hatodik mező: karácsonyfa, család veszi körül. Negyedikként az 1891. évi Veszprém megyei Naptár fejlécképeit mutatjuk be.

17 Január: téli, városi táj, utcán álló hóemberrel, egylovas úri szánnal. Február: utcai álarcos karneváli jelenet, városi környezettel, úri nézőközönséggel. Március: szántásvetés. Baloldalon vetőkötényből vető férfival, jobboldalon egy lóval és egy ökörrel szántó paraszttal. Az eke taligája jól látszik. Április: Juhnyírás. Két nő és egy nagykalapos juhász ülve nyírja a juhokat. A műveletet úri közönség nézi. Május: romantikus környezetben egy nő három gyermeket, akik közül az egyiket ölében viszi, sétáltat. Néprajzilag érdektelen fejléckép: Június: szénamunka. Két lovas szekérre egy férfi villával rakja fel a szénát, a szekéren két férfi tartózkodik és igazítja a föladott szénát, lent a földön pedig egy nagykalapú nő gereblyével rendezi a még lent maradt részt. Július: romantikus, hegyes táj, faluval. Előtérben, fa árnyékában hűsölök kel. Augusztus: aratás. Két férfi vágja a rendet, egy nő kévét fog össze, egy másik pedig kévét köt. Érdekes a viseletábrázolás. Az a körülmény, hogy a kaszásokon nadrág, felgyűrt ujjú szűk ing és nadrágtartó látható azt sejteti, hogy a kép nem magyar minták után készült. Szeptember: gyümölcs (alma)-szedés. Két férfi, nem magyar viseletben, szedi a gyümölcsöt és egy kádba öntik. Október: úri szüret romantikus képe. A környezet nem magyar. November: vadászat, leterített vadkannal. Romantikus, úri viszonyokat rögzítő ábrázolás. December: karácsonyest, karácsonyfával, polgári jólétet sugárzó környezetben, hintalóval. Ahogy a négy kalendárium fejléceinek fenti leírásaiból is láthatjuk a fejlécképek szorosan a hónap jellemző tevékenységéhez kapcsolódnak. Bizonyos állandóság is kialakult köztük. Majdminden kalendárium hónap-fejléce ábrázolja a vadászatot, a szénamunkát, az aratást, a szüretet, a disznó vágást, a vásár-piacot, a karácsonyestet. Hogy ezt az állandósult, már jellegzetessé vált ábrázolást részleteiben is megismerhessük a következőkben három híres kalendáriumunk hónapfejléceit képekben is közöljük. Az első az 1877-re szóló Csokonai Naptár. Fejléceinek az a sajátossága, hogy minden fejléckép két részre osztott és az egyikben úri-polgári, a másikban pedig ugyanazt a jelenetet népi körülmények között ábrázolja.

18 Fej lécképeivel kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy régiesek. Minden bizonnyal korábban készültek, mint ahogy megjelentek. A másik képekben bemutatásra kerülő kalendáriumunk az Athenaeum Kossuth Naptára, 1899-ből.

1ij Ahogy már említettük, ezeket a hónap fejlécképeket Bálint Benedek készítette. Művészi munkák, a hűség mellett a szépségre is törekedtek, 17 Veszprém megyei Naptár. Közigazgatási-, törvénykezési- és társadalmi kalauz egész Veszprémvármegye területére az 1891. évre. Szerkeszti: V. Hullám József. Krausz Armin Fia Könyvkereskedése Veszprémben. 18 Csokonai Naptár az 1877-dik közönséges évre. Debrecen. Nyomatja és kiadja Telegdi K. Lajos könyvkereskedése. 1877. 19 Az Atheneaum Kossuth Naptára 1899. (VIII. évfolyam). Budapest, Az Atheneaum írod. és Nyomdaipari R.-Társulat kiadása. Kerepesi út 54. Atheneaum-épület. Szerkesztette: Székely Huszár. 740