A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)
Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet
nem vettek magukhoz, a felszínhez közel elásták. Sőregi ezeket is a Déri Múzeumba szállította. Megállapította, hogy a 6-7 méter magasságúnak becsült halomban a hatalmas őstelep kultúrrétege 270 cm. A Sőregi János által behozott anyag mai tipológiai és kronológiai rendszerünk szerint a magyarországi középső bronzkor gyulavarsandi kultúrájába tartozik. Érdekes, hogy Sőregi jelentésében nincs említés sem gyermekcsontvázról sem pedig bronztárgyakról. 1 ' A temetkezés - ha Balogh Sándor jól emlékezik, hogy volt ilyen - nem tartozott a tulajdonképpeni telephez. A bronzból készült „miegymások" pedig semmiképpen sem lehettek bronzeszközök vagy edények illetve darabjaik, hanem feltehetően egész kis, a laikus számára törmeléknek tűnő, pitykék, gombok, ruhadíszítések. Sőregi János beszámolójából nem derül ki, hogy a váncsodi kincskeresők közül találkozott-e valamelyikkel, de hogy utánakérdezett a kutatás okának, azt bizonyítja, hogy ő is megemlíti „ ... az ottani mendemonda szerint két agárkutya abban (ti. a halomban) két kincseshajót őriz." io 7. kép. A Korhánhalom. Ifj. Kovács János tusrajza, 1934. Az első történet foglalja magába a valamikor 1935 és 1938 között a gáborjáni Földváron végzett „ásást". A Földvár Gáborján és Szentpéterszeg között van, nagyjából fele úton, a Berettyó jobb partján, a folyó egyik, ma már holtágának kanyarulata veszi körül. A terület szintén Leszkay birtok volt. Balogh Sándor előadásából kitűnik, hogy a Földváron is az ő engedélyével kutattak. A gáborjániak mindig úgy tudták, hogy a Földvár közelében is volt egy falu. Osváth Pál széles körben olvasott könyvében ezt írta: „A honfoglaláskor e helység határában tótok lakhattak, ezt mutatja legalább a határ sz.péterszegi erdőhöz nyúló most Leszkai Gyula birtokában lévő partos részének, - hol az épület helyei ma is kivehetők, - Tótfalu elnevezése. E helyen az eke minduntalan cserepeket fordít fel, de találnak némelyszer régi korból maradt pénzeket is. A Tótfaluhoz közel esik itt a Földvár, mely hogy kik által mikor építtetett, nincs reá adatunk, de a hagyomány, és ma is jól kivehető romjai után hihetjük, 15 Sőregi i. m. 1934. 75. 16 Sőregi i. m. 1934. 72. 656
