A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Módy Gyorgy: Néphagyomány és helytörténet

keletre levő halmot a környékbeliek mindig - így Balogh Sándorék is - Korhánnak hívták, természetesen ezen a néven ismertette Sőregi János. így írt berettyószentmártoni Korhánhalom nevű bronzkori „földhányással védett" telepről Roska Máton az idézett 1938. évi Bihar megyei monográfia régészeti cikkében. A lelőhelyet így nevezi Makkay János is hitelesítő terepbejárások után írt összefoglaló tanulmányában.

12 A fentiekből kiviláglik, hogy a berettyószentmártoni Korhánhalom nem egy objektum a berettyóújfalui ugyanilyen nevű halommal, melyet viszont Sőregi idézett halomkatasztere nem vett fel. Van Kodormány-Korhán nevű újkőkori lelőhely is, 1954-55-ben megásták, de fogalomzavar lépett fel a kát lelőhely elnevezésében. Kézenfekvő megoldást nyújtanak az általunk használt monográfiák, helységnévtárak és térképek. Volt Berettyószentmártontól kelet-délkeletre másik Leszkay-birtok is: a Kodormány. A Balogh Sándorék által megásott és Sőregi János által helyszínelt halom nem itt van. A Déri Múzeum Adattára Régészeti Gyűjteményében levő egyik helyszíni vázlaton, melyek a megyében védendő lelőhelyekről készültek, a berettyószentmártoni róm. kath. temetőtől mintegy 150 méterre északra találjuk a Kodormány nevet. Ez a név a halomra a tanyáról, a tanya pedig a Berettyószentmártonhoz tartozó pusztákon már a XVIII. században birtokos Kodormány családról szárzott át:

13 5. kép. Berettyószentmárton-Kodormány halom helyszínrajza 12 Roska Márton: Bihar-vármegye múltja a legrégibb időktől a honfoglalásig. In: Biharvármegye. I. m. 405. - Makkay János: A bihari Berettyóvölgy őskori leletei. DMÉ 19481956. (Szerk. Balogh István, Debrecen, 1957) 37. 654