A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

Tanulmányok Haláp élővilágáról III. Bancsi István* Kerekesférgek (Rotatoria) A hazai faunisztikai és hidrobiológiái kutatások során sok fiziognómiailag jól elkülöníthető terület kerekesféreg faunája vált ismertté. így nemcsak a nagyobb álló- (Balaton, Fertő-tó) és folyóvizeink (Duna, Tisza) kerekesféreg faunáját tárták fel, hanem holtágak (Tisza és Bodrog holtágai), szikes vizek (szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sóstó stb.), lápos területek (Hanság, Bátorliget, Zsombói láp, nagybárkányi és siroki Sphagnum-lápok, keleméri és egerbaktai Sphagnum-lápok) állatvilágáról is részletes képet adtak. A hazai lápvizek kerekesféreg faunája az áttanulmányozott dolgozatok alapján meglehetősen gazdagnak mondható. Az egy-egy területről kimutatott taxonok száma általában 40-80 között változik. A vizsgálati területek környezettani sajátságaiból adódó különbségek mellett a lápos és mocsaras területek mikro-faunája nagyfokú hasonlóságot mutat. E megállapítás - mint látni fogjuk - Haláp vizeinek Rotatoria faunájára is vonatkozik. Anyag és módszer Haláp kerekesféreg faunáját 1970-71-ben 19 egymástól habituálisan eltérő élőhely tanulmányozása alapján dolgoztuk fel. A mintavételi helyeket úgy igyekeztünk kiválasztani a terület különböző fíziognómiájú vízterei közül, hogy lehetőleg minden típus képviselve legyen. így vizsgáltunk asztatikus tömpölyöket, melyek közül a H/l-, H/2-, H/3-, H/4-, H/5-ös helyek egymással összeköttetésben álltak; a H

/б-, H/7-, H/8-, H/9-, H/10-es mintavételi helyek pedig jelentős távolságra feküdtek egymástól; egy mocsárerdő asztatikus tömpölyeit [H/11, H/12]; egy szemisztatikus tömpölyt [H/13]; egy nagyobb kiterjedésű láprétet [H/14]; egy pocsolya-típusú állatitatót [H/15]; valamint belvízlevezető csatornákat [H/16, H/17, H/18, H/19]. Részletes elemzésüket Aradi Cs.-Dévai Gy.-Fintha I. tanulmánya tartalmazza. A vizsgált vízterek kerekesféreg faunájának tanulmányozásához a víz mélységétől és a növényi törmelék mennyiségétől függően alkalmanként 1-35 liter vizet szűrtünk át. Azokról a helyekről, ahonnan csak kis mennyiségű vizet tudtunk átszűrni [H/l, H/2], három-négy mintát vettünk minden alkalommal. Hasonlóképpen több mintát merítettünk a viszonylag nagy kiteredésű sekély vizű helyekről is [H/6, H/7, H/13, H/15]. Az átszűrészre kerülő víz térfogatát rendszeresen feljegyeztük, hogy a kimutatott taxonok mennyiségi viszonyaira is következtetni tudjunk. * Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Szakaszmérnöksége, Vízminőségi Laboratórium, Kisköre 63