A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szathmári Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton

is én teszem hamarabb a gyalogszékre a lábam!" Az inasjelölt bentmaradt a szobában, a mester pedig kiment. Odakint a kemencénél bekormozta a kezét, amikor jönni akart, kopogtatott az ajtón. Az inas már oda is rohant a gyalogszékhez és rátette a lábát. A mester odament hozzá és kormos kezével megcirógatta az arcát, megdicsérte amiért ilyen ügyes volt. A közönség nagyot nevetett a kormos arcú inason (Sain Balázs 74 éves). Katonásdi Ketten játszották. Az egyik ember behozott egy üres zsákot, amit az ajtóhoz terített hosszában a szoba közepe felé. A társához fordult: „Téged besorozlak katonának, állj rá a zsákra, hadd mérjelek le!" Az újdonsült katona ráállt a zsák ajtófelőli részére. A zsák másik részét a besoroló felemelte, hogy megmérje vele a katonát. A katona hátrább lépett, hogy engedjen a zsák. Ebben a pillanatban a besoroló kirántotta azt alóla. A katona hátravágódott, beleverte a fejét az ajtóba (Sain Balázs 74 éves). Szereti-e a törkő pájinkát? Szereplők: Kocsmáros, vendégek, egy vendég, aki törkő pálinkát akart. Egy vendég többször a kocsmáros felé fordult, törkő pálinkát kért mindhiába. A kocsmáros nem figyelt rá, a többi vendéget szolgálta ki. A vendég már megsokalta tovább kérni a pálinkát, míg végre a kocsmáros hozzáfordult. Egészen közel hajolt a vendéghez mert az nagy szót hallott. Ezt kérdezte tőle: „Kell magának törkő pájinka?" Amikor a törkő szót ejtette ki, nagyot köpött a vendég arcába azzal a vízzel, amit korábban e céllal a szájába vett (Sain Balázs 74 éves). Verbunkos A legények körbeálltak a szoba közepén, a verbunkos a kör közepére ment és ezeket mondta: Bölcs Jupiter, ki a Földet igazgatod. Az Ég abroncsait alá s íel forgatod. Látod, akaratom előre tudhatod. Hogy most min igyekezem, azt is sajdíthatod. Kiszállt az uj vitéz Marsnak mezejére. Villog a kard, legény kellene a végére. Segély meg Jupiter, légy dolgom vezére. Szálljon áldás tőled mindnyájunk tejére. Hát te pajtás, tálán feleséged szánod. Azért nem adsz kezet, de hidd el, megbánod. Gyere katonának, ha van bátorságod. Vagy mondjad szaporán, mi a kívánságod. Van már egy regutám, örülök szivembe. Én főkáplár vagyok, иду nézz a szemembe. Ugorj egyet pajtás, állj be seregembe. Van már egy regutám, indulhatunk táncba. De nem szedem homlokom, mint gatyát a ráncba. Kiállhatok ezzel mindenkor a sáncra. Legyünk vígan pajtás, így tesznek a láncra.