A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szathmári Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton

indultak a vőlegényes házhoz. 1914-től elmaradt a zenés ébresztő, a gyülekező később kezdődött. A koszorús legényeknek és a zenészeknek legalább egy órával a kezdés előtt a vőlegényes háznál kellett lenniük. Zeneszóval fogadták a vendégeket, kínálgatták őket kávéval, kaláccsal és borral. A menyasszony öltöztetését is elkezdték a koszorúslányok egy-két órával a gyülekező előtt. Az öltöztetést a menyasszony keresztanyja irányította, a koszorúslányok segítkeztek. Hosszú ideig tartott az öltöztetés. Innen ered a szólásmondás: „Annyi ideig öltözködik, mint egy menyasszony." Megmosdatták, „lemosták róla a leányságát" (Izsó Vince 77 éves). Amit ezután ráadtak minden új és fehér színű volt. A megesett lány és az elvált asszony nem vehetett magára fehér fátyolt és menyasszonyi ruhát (1. Vásárlás). 1914-től a zenés ébresztő elmaradása után a koszorúslányok és koszorúslegények, valamint a zenészek jelvényeit a gyülekezés alatt tűzték fel. A koszorúslegények tarka bokréta helyett kis mirtuszkoszorút kaptak, amit a koszorúslányok tűztek fel párjuk kabátjára. A zenészek továbbra is a menyaszszonytól kapták kendőjüket. Nagy lakodalom esetén ezek a jelvények napjainkban is megtalálhatók, de az éttermi vacsorával megrendezett esküvőkön a koszorúslányokat és koszorúslegényeket nem díszíti külön jelvény. Egész napos lakodalom esetén az esküvő délelőtt volt. A vendégeket 10 órára hívták, akik már 9 óra körül elkezdtek gyülekezni. Mindenki a meghívó házhoz ment. A vendégek ekkor vitték magukkal az evőeszközöket, tésztákat, ajándékokat. Az indulásig kávéval, kaláccsal, meleg borral kínálták meg őket. A vőlegényes háznál egyet-kettőt fordultak is, mert itt a zenészek zeneszóval emelték a hangulatot. 1920 után az egész napos lakodalom egyre ritkább volt. Arra a kérdésre, hogy miért maradt el az egész napos lakodalom, a következő válaszokat kaptam: „Amikor a menyasszonyos ház rendezte az ebédet, a vőlegényes ház pedig a vacsorát, a két család versengett abban, hogy ki rendez nagyobb ebédet vagy vacsorát!. Mindegyik ki akart tűnni, túl akarta szárnyalni a másikat. A 20-as évektől a két család alapos megbeszélés után arra az elhatározásra jutott, hogy jobb, ha csak a vőlegényes ház rendezi a vacsorát. A költségekhez a menyasszony családja is hozzájárul" (Izsó Vince 77 éves). „A bőséges ebéd után a vacsoráig meg se éheztek a vendégek, a vacsorából alig fogyott el valami" (Izsó Vince 77 éves). Mindez azt eredményezte, hogy a lakodalomban csak vacsorát főztek. Ez a változás tudati fejlődést is tükröz. Elmaradt az ésszerűtlen költekezés, duhajkodás, versengés, az emberek a józan megfontolás és ésszerűség útját követik. A lakodalom, napja A lakodalmat leginkább ősszel tartották, amikor az új bor kiforrt. Ritka volt a nyári lakodalom, mert a sok munka mellett nem értek rá lakodalmat tartani és féltek attól, hogy a hús, amit előkészítettek, megromlik. A század elején szerdán is tartottak esküvőt, majd egyre gyakoribb lett a szombaton rendezett lakodalom. Ennek az volt az oka, hogy a fiatalok hosszúnak találták azt az időt, amíg a házból nem mehettek ki a lakodalom után. Ugyanis a lakodalom után a legközelebbi vasárnapi templombamenetelig a fiataloknak otthon kellett maradniuk. A szerdai esküvő után egész héten nem mehettek el otthon38* 595