A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Néprajz - Szathmári Ibolya: Lakodalmi szokások Hajdúszováton

Csigacsinálás A csigacsinálás a lakodalom előtti vasárnap volt, amire már a vőfély hívogatott. A vőlegényes háznál délután 2-3 óra körül gyűltek össze a lányok és az asszonyok. A csigacsináláson minden család képviseltette magát, aki el akart menni a lakodalomba. A lakodalom örömszülőkre háruló terhét a vendégek némileg a csigacsináláskor csökkentették úgy, hogy a csigához szükséges alapanyagot magukkal vitték. Aki el akart menni a lakodalmi ebédre és vacsorára, vitt magával egy szakajtó kosár lisztet (kb. 3 kg) és 20-30 tojást. A csigacsinálást este 9 órára befejezték. Csak néhány legény volt jelen a munka alatt, ök „tartották szóval" az asszonyokat és kínálgatták a tejeskávét, kávét, bort, kalácsot és tésztát. A kalácsot és az apró édestésztákat előző nap sütötték ki. A gyerekeknek erre az alkalomra kiskalács, guruc, gudruc készült. A legények a csigacsinálás időpontjában tartották a legénybúcsút (1. a Legénybúcsú fejezetben). Csak este mentek át a csigacsináló asszonyokhoz vacsorára és csigataposásra. A vacsorára ráncostészta levest készítettek. Ez húsnélküli, pergelt leves volt. A csigacsináláskor a maradék tésztából nagyobb kockákat vágtak, a nedves tésztát közepénél összefogták, „összeráncolták", majd befőzték. A leves után borjú- vagy birkapörkölt volt. A birkát vasárnap reggel vágták le. A módosabb helyeken a csigacsinálásra disznót vágtak vagy a pörkölt mellett sült tyúkot és apró édessüteményt is tálaltak. A vacsorát követte a csigataposó tánc. „A csiga végét le kell taposni, mert különben kibomlik. A zenészek a legényekkel együtt érkeztek és egész éjjel húzták a talp alá valót. A csigataposás tánccal, italozással, dalolással hajnalban ért véget, sokszor felért egy kis lakodalommal" (Bak Józsefné 66 éves). Csigacsinálást minden lakodalom előtt rendeztek 1965-ig. Változás csak az étrendben mutatkozik. Az 1960-as évek elejétől kezdve a ráncostésza leves helyét a csigaleves foglalta el. Legtöbbször birkát vágtak, a pörköltet borral öblítették le. 1965 után egyre inkább elmaradt a csigacsinálás. Ennek az az oka, hogy Hajdúszováton 1964-ben csigaüzemet létesítettek, amelynek termékei eljutnak az ország minden részébe. A szovátiak is inkább a kész csigát vásárolják, mert így olcsóbban jönnek ki. Bár a csigához szükséges alapanyagot eddig is a vendégek vitték, a csigacsinálást követő vacsora és mulatozás anyagi terhétől az örömszülők így megszabadulnak. „A gyárilag készült csiga nincs olyan ízletes és vékony, mint amit maguk sodortak a csigacsinálás alatt. Mégis kényelemből és anyagi megtakarításból ma már nem rendeznek csigacsinálást" (Kapus Gézáné 43 éves). Napjainkban a csigacsinálás szokásának eltűnését figyelhetjük meg Hajdúszováton. Várakozási idő Az eljegyzéstől a lakodalomig terjedő időszakot mátkaságnak, várakozási időnek nevezték. Hogy meddig tartott ez az időszak, az emberektől függött. Lehetett egy hónap, de tarthatott egy évig is. A várakozási időben a vőlegény továbbra is csak szerdán, szombaton és vasárnap látogathatta meg menyasz582